Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 16 — 29. Besze János. 1845-ik év körül ügyvéd volt Esztergomban, hol tevékeny szerepet játszott, később országgyűlési képviselő is lett. Irt számos politikai ezikket a hírlapokban. Önállóan megjelent irodalmi művei: 1. Szózat a haladás barátaihoz. Esztergom. .1841 (kis füzet). 2. Papi nőt len s ég. Esztergomban, 1848. Beimel József nyomt. 8-rét, 211. lap. 30. Birkás Endre. Született 18lo-ik évi nov. hó 23-án esztergommegyei Bajóth községben. Közép- és felsőbb iskolai tanulmányai végeztével az érseki sallói uradalomban lett alkalmazva mint pénztáros; később nyugdíjaztatott. Ö azonban ismét hivatalt vállalt és pedig Pest városában mint városi számtiszt. Jelenleg ismét nyugalomban él. Irodalmi működését a Rothkrepf később Mátray szerkesztette „Regélő"-ben kezdette „Esztergom története" leirásával (1835. évf. 10. sz.), mely mint Esztergom városának legelső magyar leírása külön említést, is érdemel. Irt nép'smertetési közleményeket, elbeszéléseket stb.') 31. Dr. Blümmelhuber Ferencz. Született Dunaföldvárott 1842. jan. 12-én. Gymnasiutni tanulmányait Budán s Nagyszombatban, a bittudományokat Bécsben végezte. 1847. julius 20-án felszenteltetvén, segédlelkész lett Dorogbon, később Budapesten. 1850-ben pesti közp. papnevelő tanulmányi felügyelőjévé, 1855-ben esztergomi papnöveldei bittanárrá lön. Később pápai kamarás lett, majd esztergom-főszékesegyházi kanonok és apát. Szerkesztette a „Katii. Néplap'^ot 1851—5. évig, azonkívül irodalmi tevékenységét, főleg az egyházi régiségtan művelésére irányozta. Irt, számtalan ezikket, értekezést, könyvismertetést, bírálatot stb. Ilynemű önálló műve: Az egyházi művészet régészeti és gyakorlati kézikönyve. 72 ábrával. Esztergom 1873. Nyomatott Horák Egyed betűivel. 8-rét, XIV és 369. lap.

2) ') Eeichtinger János esztergom-egy házmegyei könyvtáros: „A Eeiehtinger0salad" ez. kéziratban levő nagyszabású munkája nyomán. 2) Ismertetve van Uj M. Sión. 1872. 540. 1,