Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 220 — 314. Szegi Lajos (Bátorkeszi János). Született a XVII. század második felében Bátorkeszin Esztergommegyében reform, szülőktől. A komáromiak költségén Hollandiába ment tanulmányait végzendő. Innen visszatérvén, kath. vallásra tért át, a bécsi Pázmányintézet növendéke lett és megtérésének okait a következő czimü könyvben fejté ki: Szoeloe Gerezd; Az Melly le szakasztatott az Kristus lelki szoeloes kertében, ki az Pápista igaz Catholica Ekklósia Ezen Szoeloe Gerezd szemeibuel csepegnek ki az toebbi koozoett azok az igaz okok, mellveknek meg csalhatatlan eroes igasságoknak tekóntetckre nézve, változtatta meg elébbeni oeroek halált Szegény Lelkének szerzoe mérges Calvinusi vallását Bátorkeszi Sz. L. J. Nyomtattatott Bécsben, Az Komái Császár oe Felsége, Udvari Typographusának Cosmerovius János Christofnak Boetueivel. A. M.D.C.LXXV-ik Esztendoeben. 8-rét, 133. 1. ') 315. Szekfü Ferencz. Született Érsekujvárott 1779. szept. 15-én. Felszenteltetvén, 1803. okt. 12-étől 1804. jan. 15-ig káplán volt Sz.-Endrén, azután 1807. okt. 8-ig Léván, 1808. máj. 16-áig Sasvárott ; ekkor lévai plébános lett, majd 1822. nov. 1-én lévai ker. alesperes. 1832. decz. 30-án esztergomi kanonokká, 1842-ik évben Bold. Szűzről nev. szászvári apáttá neveztetett ki; azután komáromi föesperes lett. Meghalt 1843. febr. 10-én Esztergomban. Sz. István napi dícsbeszédet mondott Budán 1839. évi aug. hó 20-án. Buda. 1839.

2) 316- Szelepcsényi György. Született 1595-ik év körül. Az alsóbb iskolákat Nagyszombatban végzé, magasabb kiképeztetését Pázmány Péter pártfogolása mellett Rómában nyerte. 1634-ik évben esztergom-egyliázmegyei pappá szenteltetvén, rövid idő alatt esztergomi kanonokká és sz. Györgyről cz. préposttá lett. Azután veszprémi püspökké, majd 1649-ben nyitrai püspökké s egyszersmind a magyar kancellaria elnökévé lett. 1657-ben a kalocsai érs. megyét is kezdé kormányozni. 1666. évi jan. 15-én esztergomi érsekké és Magyarország Herczegprimásává lőn. Meghalt 1685. évi jan. 14-én Litoviczán, Morvaországban. ') Szabó: i. m. I. 1173. sz. s) Forrás: Egyh. Tudós. 1843, 9. sz, Neerolog Jlajer 1.-tól,