Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 216 — ad Decanatus, Cibiniensem et Brassoviensem, Budae iu Festő assumptions Gloriosissimae virginis Mariae a. 1524. datae. Ezekről megemlékezik 01 tardus András: „Coucio, complectens Iuitia et Progressum Reformationis primae Ecclesiarum Laxonicarum stb." cz. 1650-ben kiadott műve 29-ik lapján.

1) Perger Lajos megjegyzi (Eszt. és Vid. 1887. 2. sz.), ltogy: az esztergomi káptalan könyvtárában van csinos régi kisrétfüzettt kézirat, melyben egyházi naptár, egyházjogi, bölcseleti, rlietori, aesthetikai, költészeti dolgozatok s több ilyesek foglaltatnak. Ezen kéziratban öt izben olvasható az egyes értekezések végén: „per me Laszlonem de Zalka." Azt következtetjük tehát, hogy ezek az ő művei. 309. Számord Ignácz. Született 1857. aug. 25. Esztergomban. Itt végezte gymnasi ii mi, bölcsészeti és theologiai tanulmányait. Felszenteltetett 1H80. jun. 30-án. Segédlelkész volt Somorján, jelenleg Esztergomban (kir. város). Irt sz. beszédeket a Jó Pásztorban; értekezései: Sz.-István király intései fiához, Sz. Tmi'e herczeghez. Istv. B. Napt. 1881. 51. 1. Estei Károly Ambrus életrajza. U. o. 1881. 66. 1. 310. Szántóffy Antal. Szülelett 1813. évi jul. 6-án. Gymn. tanulmányai végeztével, a theologiát 1831-től Bécsben hallgatta. Fölszenteltetett 1836. jun. 27-én. Segédlelkész volt Budapesten, majd Sámuel Alajos után Pestjózsefvárosi plébános lett és Sz. Lambertről nevezett somlyóvásárhelyi préposttá is kineveztetett. Később lipótvárosi-, 1854. april. 20-án pedig belvárosi plébánossá lett, nemsokára esztergomi főszékesegyh. kanonokká és főszékesegyházi plébánossá is lön. 1860. aug. 31-én a Lipótrend kis keresztjét kapta 0 Felségétől. Meghalt Esztergomban 1882 ilc évben. Jeles értekezései közül említendők: A művészet befolyása a vallásosság és erkölcsösségre. Danielik: Emik. 1852. I. köt. 213. 1. ') Hauer Jer.: Script. Iter, llung. et Traiiss. 17.7. ÍJ. köt. 123. 1.