Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 207 — lelkész volt Esztergomban. 1841—3. a „Religio és Nevelés" segéd­szerkesztője volt Budapesten. 1843—49. káptalani könyvtárnok Esztergomban; azután 1850—55-ig mint missionárius működött Éjszakamerikában, a buffalói megyében s lelkész volt Densville városban. Hazájába visszatérvén, a sz. István-Társulat aligazga­tójává lett. Meghalt 1865. jul. 6-án. Számtalan czikket és költeményt irt angol, franczia, olasz s spanyol nyelven; a magyarul megjelentek jelesbjei: Nemes viselet a szerencsétlenségben. Rel. és Nev. 1841. I. 9. sz. Norus Tamás végpillanatai. Rel. és Nev. 1841. 1 24. sz. Hálás emlékezés a chambergi apáczákról. Kei. és Nev. 1841. 11. 18. sz. Wiseman Miklós mellipotumosi püspöknek Angolország mostani vallási moz­galmairól Shrewsbury grófhoz irt levele. Rel. és Nev. 1842. 1. 5—8. sz. P.vthagorasi lélekvándorlás még most is. U. o. 1841. 11. 43. sz. Sz. István, első vértanú. U. o. 1843. 11. ól. sz. A kath. missiók jelen állapotja. U. o. 1844. 1. 12. s/. Migne abbé írod. munkássága Francziiországban. U. o. 1846. 28. sz. A keresztény vándor naplójából. Rel. és Nev. 1846. 1, 7—9, 11, 13, 16—18, 30, 33—6. sz. Négy év az éjszakamerikai missiákban. Relig. 1854. I. 55—7 63, 61), 70 73. 11. 2—3, 5, 10. 23—25. sz. 301. Dr. Somogyi Károly. Született 1811. apr. 1-én Tiszaföldváron, Heves m. Iskoláit Pesten végezte. 1827-ben eszterg. m. npappá lévén, a bölcsésze­tet Nagyszombatban, a theologiát Pesten hallgatta. Mint szerpap Komáromban volt egy évig. Pappá szenteltetvén, 1834. apr. 11-én segédlelkész lett Udvardon. 1840-ben Pesten segédkezett Szaniszló Ferencznek a „Religio és Nevelés" szerkesztésében. 184l-ik év­ben az eszterg. presbyteriumban tanárrá s tanúim, felügyelővé lön. 1843-tól a Religio szerkesztője volt 1848-ik évig, amidőn átadta azt DanieBknek. 1849-ben szerkesztette a „Kath. Iskolai Lapokat." 1850-ik évben hgprimási levél- s könyvtárnok lett Esz­tergomban. 1851-ben a „Jó és olcsó könyvkiadó Társulat" aligaz­gatójává majd igazgatójává lón. 1865-ben pozsonyi-, majd eszter­gomi oldalkanonok lett. 1869. aug. hóban szembaja miatt az oldal­kan'onokságról lemondott. Később sz. Györgymezőről nev. prépost, zebegényi apát, főszékesegyházi föesperes s a Lipót-rend lovagja lett. A M. Tud. Akadémia 1858. decz. 15-én megválasztván öt levelező tagjai közé, 1859. april 18-án „A bölcsészet lényegéről

Next

/
Oldalképek
Tartalom