Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— Í9Ö — 292. Herczeg Schwarzenberg Ernő. Kölni-, salzburgi, ludii- és passaui kanonokból 1808. május 20-án lett esztergomi kanonok. Később sasvári főesperessé s pristini v. püspökké neveztetett ki. 1819. márcz. 24-én győri megyés püspökké lett. Meglialt Bécsben 1821. márcz. 14-én. Önállóan megjelent müvei: 1. Trauungsrede bei Gelegenheit der doppelten Vermählung des Fürsten Alfred von Windisohgrätz mit Fürstin Eleonore von Schwarzenberg, und des Fürsten Eduard von Schönburg mit Fürstin Pauline von Schwarzenberg. Gehalten von Fürsten Ernst von Schwarz cnberg. Tyrnau, bei Wenzel Jelinek. 1817. 4-rét, 7 lap. i) 2. Epistola pastoralis E r n e s t i Schwarzenberg, Priueipis et Episcopi Jauvinensis ad Olerum et populum. Jaurini. 1819. 4-rét. 293. Schwendtner Mátyás. Született Karinthiában 1712-ik évben. Jézus-Társaságába lépvén, német hitszónok volt Esztergomban, Trencsénben, Eperjes, Buda, Kolozsvár, Szeben, Beszterczebánya s Kassa városokban. Meghalt Budán 1769-ik évben, életének 57-ik évében. Önálló műve : Syneharmaticon, per idyllia instruction. Claudiop. 1742.') 294. Dr. Scitovszky Ker. János. ' Született 1785. nov. 1-én Bélán, Abaujmegyében. Elemi iskoláit Jolsván (Gömör m.), a gymnasiumot Rozsnyón végezte. 1804-ben rozsnyói növendékpappá levén, 1808-ban már a művészetek és bölcselkedésből, 1813-ban pedig a theologiából is elnyerte a tudori rangot. 1809. nov. 5-én pappá szenteltetvén, a rozsnyói püspöki lyceumban bölcselkedés és mathematica-, két év multával pedig theologia tanárává neveztetett, s ez utóbbi hivatalát rozsnyói püspökké neveztetéseig folytatta. 1824. szept. 14-én rozsnyói kanonokká s papnöveldei igazgatóvá, 1827. aug. 17. rozsnyói-, 1838. nov. 19-én pécsi megyés püspökké neveztetett. 1849. jul. 21-én Magyarország hgprimásává, esztergomi érsekké lőn, 1853. ') Tud. Gyűjt. 1820. III. 122. 1. J) Kútfő; Katona: Hist. Grit. 39. köt. 1001. 1.