Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

•v.. — 190 — Annak bizonyítása, hogy Firmáimnak neve, s a Formáit vagy a Furmint szőlőnem neveztetésének Firmiumtól való eredete nem költemény. Tudom. Gyűjt. 1817. VIII. 130. 1. A magyarok Bosniában. U. o. 1818. V. 128. 1. Elterjesztése a magyar nyelvnek a Szepességben. Tud. Gyiijt. 1823. II. 131. 1. Históriai vizsgálódások és vélemények a góthok, seythák, bolgárok és magyarok eredetiről. Tud. Gyiijt. 1825. VI. 33. 1. Rosuyai Dávidnak röv. emlékezete. F. M. Orsz. Min. 1825. 60. 1. Hetruriai díszedényekről. Arch. Ért. M. orv. és term. tud. Munkál. 1846. 213. I. Szent István erszénye. M. 0. Minerva. 1826. 825. 1. ^ Ts. Nemes Esztergom vmegye rendszabásai a m. nyelv előmozdítása tárgyában. F. M. Minerv. 1834. IV. 804. 1. Bél Mátyás véleménye a Couianusokrél és Jazygesekről. Tud. Gyűjt. 1834. Vll. 93. 1. A Zavolch ós Talmies nemzetről. T. Gyiijt. 1834. V. 83. 1. Vendresházának rövid leírása. F. M. 0. Minerv. 1836. 11. 230. 1. ') 280. Sághy Vendel. Született 1810. szept. 24-én. A bölcsészetet és tlieologiát Nagyszombatban végezte. Fölszenteltetett 1834. aug. 29-én. Segédlelkész volt Ipolysághon, plébános Üzbégben, pléb. helyettes (1857-ben) Érseklélen, 1868-tól esztergommegyei Muzslán lelkész. Önállóan megjelent: Szent István király bölcsessége. Egyli. beszéd Esztergomban a basáikéban. Esztergom. 1869. 8-iét. A Magy. Tud. Akadémia Tudoinánytárában mutatványokat közölt Cicero „De officiis" cz. könyve magyar fordításából. — István Bácsi Naptárában több társadalmi, politikai és gazdászati ezikket irt. Egyéb czikkei közül említendők: A pécsi k. fögym. tudósitványa 185''.,-ról. Tan. Lapok. 1857. II. 7—8. sz. A lelkész mint uéporvos. M. Állam. 1873. 1. sz. 281. Salgó János. Született 1828. máj. 25-én. A tlieologiát Pesten hallgatta. Felszenteltetett 1854. márcz. 12-én. Segédlelkész volt Gután, Kéménden. Esztergomban. Plébános 1866. jun. 12-étől Felsőthúron, azután Karancssághon, alesperes a szécsényi kerületben. ') Kútfő: F.-Dan.: i. m. 1. 395. 1.