Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 186 — 1888. felír. 12-én B. Sz. Máriáról nev. pestujhegyi cz. préposttá neveztetett ki. Szerkesztette 1868-ban a „Fortschritt", 1871-ben pedig a „Volksbote" cz. német lapokat. — Önálló müvei: 1. Briefe über Renan, Pilatus des XIX. Jahrhunderts. Pest. 1864. 2. Az egyházi szónoklat reformja. Pest. 1872. 3. A munka és nyugalom isteni törvénye. Egyházi beszéd, melyet 1882. Sylvester estéjón mondott a belvárosi templomban. Budapest. 1883. 8-rét, 25. lap. 276. Roy Ferencz. Született Lotsmandon 1724-ik évben. Jézus-Társaságába lépvén és tanulmányait elvégezvén, a bécsi TUeresianumban mint bölcsészet,tanár, azután Pozsonyban mint egyházi szónok működött. A szerzet, eltörültetése után esztergomi kanonokká neveztetett ki. !) Meghalt 1788-ban. 2) Művei : 1. Német sz. beszéd Nepoinuki Szent Jánosról. Bécs. 1759. 2. Trauer und Lobrede auf Franeiscus 1. Kayser und Mitherrscher von Ungarn, gehalten zu Presburg im J. 1765. Presburg. 1765. Ívrét, 26. 1. 3. Bede bei dem Dank feste, welches zur M. Theresia Kays. Königin glückliche Genesung von den Kinderpocken anno 1767. in Pressburg von einer löbl. k. Ungar. Hofkammer gehalten wurde. Pressburg. 1767. 4-rét, 13. I. 4. Predigt auf den 4. Sonntag im Advent am Vorabende des Festes der Geburt unsers Heilandes. Pressburg. 1780. 4-rét, 24. 1. 5. Trauerrede auf den Todesfall S. E. Grafen Franz Ziehv Bischoffs zu Raab, vorgetragen in J. 1783. Raab. 1783. 4-rét, 19. 1.

3) 277. Dr. Rudnay Sándor. Született 1760. okt. 4-én Nyitra-Szt.-Kereszten. Az esztergomi főegyh. megye npapjai közé lépvén, 1784-ben pappá szenteltetett és csakhamar a hittudori babért is elnyerte. Egy ideig mint segédlelkész működött, szt, Benedeken is, azután az egyh. m. hivatalban mint iktató és titkár. Utóbb korossi plébánossá lett. 1805-ben esztergomi kanonokká; 1808-ban fővicariussá és cz. püspökké Esztergomban, egyúttal a helytartótanács-, és 1809-ben az ') A „Mem. Bas. Strig." cz. műben az esztergomi kanonokok sorában hiába kerestem. a) Lásd Katona: llist. Grit. 39. köt. 997. 1. 3) Széehenvi-Catalogus. II. kötet.