Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 179 — Szemle, Ellenül', Országvilág, Vasárnapi Újság, Magyar Korona, Hon s az általa három évig (1877—9) jelesen szerkesztett „Esztergom" hasábjain — emlitést érdemelnek: Hrotsuitha és a mysteriumi drámák. Uj M. Sión 1871. 59ő. 655. 1. U. a. Figyelő. 1871. Az esztergomi primási képtár ós müirodalma cult. tört. szempontból. Magy. Korona. 1879. 270-8. sz. Petrarca Laurája. Esztergom. 1879. 1—4. sz. Zách Klára egv olasz krónikástól. Figyelő. 1877. 43. 1. Kisfaludy Sándor „Franczia fogságom." Esztergom. 1878. 3, 4. sat. sz. •

jt'Kgy honvéd naplója

. Esztergom. 1879;^ Petrarca és Kisfaludy "Sándor. Figy. 1879. 81, 161, 258, 343. 1. Amateurök, műgyűjtők. Képzőmüv. Szemle. 1880. inárcz. 'Kümy érdeme. Eszt. és Vid. 1880. 93. sz. Esztergom. Eszterg. Naptár. 1881. 42. 1. Italia költészetéből. Bp. Szemle. 1883. /A 64-ik zászlóalj. Hazánk. 1884. febr. A vallás befolyása a keresztény költészetre. Magy. Korona. 1884. évfolyam. A vallásos befolyás Schakespearera. Koszorú. 1884. 16—17. sz. ') 268. Révai Miklós. Született Szent-Miklóson (Torontál m.) 1750. febr. 24-én.

2) Tanult Csanádon és Szegeden; azután a kegyesrendiek közé lépett. Tauitott Tatán és Veszprémben s azután Nagy-Károlyban a philosophiát, Nyitrán a tlieologiát hallgatta. 1777-ben gróf Károlyi Antal párt fogása mellett Bécsbe ment, magát a rajzolásban tökéletesítendő. Azután rajz és építészet tanítójává nevezték ki a nagyváradi iskolába, egy évvel később a k. akadémiában lett a bölcsészet rkiv. tanárává. 1782-ben Loóson (Sopron m.) nevelői állást nyert, majd Hédei várra költözött. Innen tanulmányai végett Bécsbe, majd Gráczba és Pozsonyba ment, hol a „Hírmondót" szerkesztette. 1785-ben Győrbe ment Rajnishoz ; itt 1787-ben rajztanitói széket nyert, Fengler püspök ajánlatára a római pápa által szerzetesi fogadalma alól fölmentve, a győri egyh. megye áldozó papjai közé igtattatott. 1795-ben tanítói hivataláról lemondott, de később ismét tanár lett és pedig az esztergomi 'J Elete s irod. működése leírását közölte / elliger Alajosa „Figyelő" irod. közi. 1888. márcz. füzetében. a) Születése ideje s helyére vonatk. eltérő véleményeket összegyűjtve lásd Moenieh-Vutkovich: M. Ír. Névt. 1876. 68-9. 1. 11*