Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…
— 169 — a történelmi tanszakra készülvén, két évre még visszakerült. Még mielőtt felszenteltetett volna (1857. okt, 28 ón) b. e. Seitovszky J. primás által a nagyszombati érs. gymnasiumhoz tanárnak neveztetett ki. Tanárkodásának ideje alatt két pályadijat nyert a M. Tud. Akadémiától, melyek egyikét uj pályakérdés kitűzésére visszaajándékozta. 1871. decz. 30-án választatott meg Esztergomkirályváros lelkészének; mint ilyent érte a kitüntetés, hogy az 1873. évi járvány alkalmával kifejtett buzgó működéséért 0 Felsége legmagasabb megelégedését érdemelte ki. Elismerésül Simor J. bib. érsek pápai tiszt, titkos kápláni czimet hozott neki Rómából és kinevezte az esztergomi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé. 1872. máj. 24-én a M. Tud. Akadémia lev. tagnak választotta, mely székét 1877. nov. 19-én foglalta el Aeneus Sylvius Piccolominiröl tartott értekezéssel. 187 5/s- ós 187 8/ 8 1. országgyűléseken mint esztergomi követ volt jelen. 1880. évi jun. 15-én ő Felsége a pozsonyi káptalan tagjává nevezte ki, 1885-ben apáttá. Pór Antal irodalmi működése a történetirodalomra vonatkozik. 0 nemcsak a magyar nemzet történetével, hanem az ókori népek, a külföld történetével s annak nevezetes!) férfiúival s alkotásaikkal is foglalkozott, Jeles jellemrajzokat irt. Önálló művei: 1. Athen Perikies korában. Ourtius után. Pest, 1868. Kiadja Rath Mór. 8-rét, 2 sztl. ós 208. 1. ') 2. I. Frigyes császár viszonya Oroszlán Henrikhez. Buda. Egyetem. 1870. 8-r, 22. 1. Külön lenyomat a középtan. tanáregylet közlönye 1870. évfolyamából. 3. Hellas földirata ós hellén államrégiségek. A M. Tud. Akadémia által a magyar hölgyek dijával koszorúzott mű. Pest, Heckenast G. 1871. 4. Szent István király. Történelmi tanulmány. Pest. Kiadja a SzentIstván-Társulat. 1871. 8-rét. VIII és 152. 1. 5. Hunyadi János. Élet- és korrajz. Budapest. Kiadja a Sz.-István-Társulat. 1873. 8-r, XII és 309. I. 6. Róma története a nyugoti birodalom elenyészteig. A Magy. Tud. Akadémia által koszorúzott pályamű. Budapest. 1873. 8-rét, 454. 1. „Láncz" megszakadását. Hatása azonban az irodalomra nem maradt meddő. Alvinczy Ferencz, Bögyay Géza (Petendi), Fábián János, Galambos Kálmán, Hatala Péter, Horváth János, Kuliffay Ede, Kuthen (Barina) Vendel, Lóskay Jeromos, Mérv Etel, Mladoniczky Ferencz, Német Pál, Petrovich Ferencz, Rácz Ferencz, Szabó Károly, Vágner József, Zámolyi Varga Mihály, Vaszary Kolos és mások a „Láncz" tagjai val&nak. — Sajnos, hogy ezen irodalmi szövetkezet, mely kitűnő erők egyesítése mellett a kath. sajtót a megérdemlett virágzásra volt hivatva emelni, időnek előtte sirjába dőlt! ') Ism. M. Sión. 1868. 316. i.
