Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 165 — 3-án Varbóra (Nógrád m.) küldetett segédlelkésznek. Innen 1880. márcz. 16-án Duna-Mocsra ment, itt töltött 14 hónap után pedig Gutára, hol több mint 3 évig működött. Azután Esztergomban (Királyváros) segédlelkész lett, most plébános Esztergom-Sz.Györgymezőn. Több czikket s értekezést irt különböző lapokba. íme néhány: A házasságról. Pdijas mű. Istv. B. Napt. 1877. 17. 1. A rózsa. Kath. Het. 1881. 49—50. sz. Élet és halál között. K. Het. 1882. 3. sz. Iskolamulasztás és pénzbirság. Népnevelő. 1882. 13. sz. Mese és művészet. Kath. Het. 1882. A zene hatása. 0. o. 1882. A szorgalmi idő. Népnevelő. 1883. 8. sz. Néhány szó a tandijalaphoz. U. o. 1883. 10. sz. A rabszolgaság. Kath. Het. 1883. 33—4. sz. Mammuth barlang. U. o. 1884. 16. sz. A gyermekszeretet. Népnév. 1884. 5. sz. Esztergom irodalom története. Eszt. és Vid. 1886—1887. — Ez utóbbi külön lenyomatban is megjelent Tábor Adolfnál Esztergomban. 250. Báró Péterfi Ferencz. A bölcsészetet 1706-ban Bécsben, a theologiai tudományokat 1709-től Rómában végezte, hol hittudori rangot is nyert. Hazájába visszatérvén pozsonyi-, majd 1820-ban esztergomi kanonok, később barsi főesperes és végre phárói v. püspök lett, Meghalt 1736-ik évben. Müve : Oratio funebris in Christian um A u g u s t u m, Strigonieusem Arcki-Episcopum, dum ei justa persolverentur. Tirnaviae. 1725. i) 251. Piry Czirjók. Született Püspökin 1810. apr. 15-én. Tanult Kőszegen. 1826-ban a sz. Ferencz-rendbe lépett. Tanulmányait Esztergomban és Pozsonyban végezte. Fölszenteltetett 1833-ban Pozsonyban. Hitszónok volt Komáromban, theologiai tanár Esztergomban. 1842-ben É.-Ujvárt gyrnn. tanár, 1852-ben Szent-Antalban házfőnök, azután Pesten rendtanácsos lett. Jeles egyb. szónok ; müvei: 1. Em lény az érsekújvári gymnasium megnyitására. Komárom. 1842. ') Katona: Hist. Crit. 38. köt. 881. 1.