Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 157 — matlion, azután Esztergom melletti Szent-Györgymezőn lett plébános, jelenleg ugyanaz Gután. Értekezései: Mit köszönhet Magyarország a szerzetesrendeknek ? Istv. B. Napt. 1871. 53: 1872. 49. 1. Az iskolakérdés, tekintettel hazai törvényhozásunkra. Uj M. Sión. 1875. 187. 1. A kulturharcz alapelvei. Uj M. Sión 1876. 204. 290. 338. Irt sz. beszédeket a Jő Pásztorban, könyvismertetéseket stb. 241. Papp Ferencz. Pest-belvárosi káplán, azután az esztergomi presbyteriumban igazgató t) volt; utóbb varbói plébános és kékkői alesperes. Szónoklati műve: Elegyes ünnepi és vasárnapi beszédek a köznép oktatására és vigasztalására különösen irányozva. Közrebocsátotta Papp Ferencz, alesperes-plebános az esztergomi érseki megyében. Esztergami és egy pesti cs. kir. könyvnyomtató és árus Intézetek Tulajdonosa Beimel József költségén. 5 kötetből áll e gyűjtemény. Az V-ik kötet 1840-ben jelent meg 269 lapon. > 242. Paulovics Dömjén. Született 1794. jun. 4-én. Gymnas. tanulmányai után a sz. Ferenczrendiek közé fölvétetett s a theologiát elvégezvén, fölszenteltetett. Több helyen működött mint hitszónok, Esztergomban is. Tartom, rendtanácsos s aranymisés volt. Meghalt 1872. jun. 19-én. Irt szentbeszédeket; azonkívül megjelent követk. műve: Párbeszédek, azaz hasznos oktató olvasmány mindkét nemboli ifjúság s'.ámára. Budapest. 1872. 16-rét, 135. 1. 243. Dr. Pázmány Péter. Született 1570. évi okt. 4-én Nagyváradon. Itt kezdé iskoláit, azután Kolosvárra ment, ahol 13 éves korában a reform, vallásról a kath. hitre térvén, 1587-ben mint 17 éves ifjú a jezsuiták szerzetébe felvétetett. Krakóban állá ki az ujonczságot, Bécsben hallgatá a bölcsészetet és hittudományokat, ahol egy ideig ') Elegy, ünnepi ée vas. be6z. V. kötetének elöszav. VII. 1.