Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 143 — 220. Nagy Márton. Született Muzslán (Esztergom m.) 1804. okt. 6-án. A gymn. pályát Esztergomban, a bölcsészetet Győrött és Egerben végezte. 1824-ben a kegyes rendbe lépett s két évi előkészület után Kalocsán tanított. Ezután Nyitrán és Pozsony-Sz.-Györgyön a tbeologiát végezte; és ismét Kalocsán, majd Szegeden és Pesten tanított. Innen 1836-ban Bécsbe, a cs. kir. Theresianumba rendeltetett. 4 év multával Pestre neveztetett tanárrá, 3 év után Tatán megválasztatott a ház, a gymnasium és elemi iskola igazgatójának. 3 év múlva Szegeden hitszónok, a vallás és magyar irodalom tanára lett. 1849-ben a lyceum és gymn. igazgatója u. o., hol meg is halt 1873-ban. A bécsi cs. k. földtani társulat rendes tagja volt, a Magy. Tud. Akadémia pedig 1844-ben választotta meg lev. tagjának. Önálló művei: 1. Az erény ösvénye. Pest. 1838. 2. Ifjúságot képző ismeretek tára. Bécs. 1840 — 2. 4 kötet. 3. Szavaló könyv. Tanítók és tanulók használatára. Pest. 1843. 2 köt. 4. S z. miseáldozati énekek a tatai gymn. ifjúság használatára. Komárom. 1845. 5. Tisztelgő ódák ft. Grosser János k. r. kormányzónak. Szeged. 1834. Buda. 1846. 6. Szózat a szegedi nagygymnasiinnbau. Szeged. 1851. 7. Kéziratban maradt: Keresztény erkölcstan. A Sz.-lstván-Társulat által megbirálva és méltányolva. 8. A szegedi nagy gymnasium évkönyvei. 1852. 4-rét. 221. Nagy Máté. A XVI. században élt s a legrégibb emlékirók közé tartozik. Nagy Máté egy természetes eszű s rendkívül vitéz közhajdu, aki Esztergomot 1526-ban, midőn gyáva várnagya, Orbóczi András elhagyta, győzelmesen védelmezte s meg is tartotta. Nagy Máté a mohácsi veszedelmet irta le, melyből szerencsésen megmenekült. Emlékirata kivonatban és fordítva Pécsi Ibrahim török történetkönyvében maradt fönn; innen németre fordította Hammer az „Archiv für Geschichte" 1821. I. k. 77. s köv. 1. 2) ') Kútfő: Fer.-Dan.: i. m. I. 337. 1. a) Lásd Dr. Kőrössy: Esztergom. 1887. 248-9. 1.