Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

- 141 — A fővárosi séták. Csal. Lapok. 1855—57. Minden számban állandó rovatkép, tárczaczikk alakjában, a társadalmi élet minden tüneteire kiterjeszkedvén. Iskolai kathekezisck. Pázm. füz. 1857. Ezeken kiviil a Religioban és a Családi Lapokban: A péterváradi csata, III. Sándor pápa és Frigyes császár, Csábrágh, Szebelléb, Szitnahegye és vára stb. czimü dolgozatai és számos kritikái jelentek rneg. 215. Munkácsi Kálmán. Született Esztergomban 1866. jul. 31-én. Gymnas. tanulmámányait Kalocsán és Esztergomban végezte. A jogot 1884-ben a budapesti egyetemen kezdette meg. Jelenleg a m. kir. közalapítványnál joggyakornok. Fiatal iró. Eleinte versekkel lépett föl az „Esztergom és Vidéke," a „Magy. Állam", „Katii. Család", „Katii. Társadalom" és az „Összetartás" cz. lapokban, később szépirodalmi czikkeket, novellákat, s regényeket bocsátott közre több lapban. — önálló müvei: 1. Hóvirágok. Ifjúsági elbeszélések. Budapest. 1883. Szüts és Társa könyvkereskedése. 2. Hosszú estékre. Elbeszélés-gyűjtemény. Budapest. 1885. Aigner Lajosnál. 3. A sziv életéből. Beszélyek. Budapest. 1887. Aigner Lajos. 216. Gróf Nádasdy Ferencz. Fogaras földének örököse. Született 1785. márcz. 3-án Bécsben, hol atyja Mihály udvari fóméltóságot viselt, Tatán, Komáromban és Bécsben végezte tanulmányait. Fölszenteltetett 1807-ik évben, és már 1808-ban drégelypalán ki plébános, 1816-ban pedig esztergomi kanonok lett. 1817. első szegszárdi cz. apát, 1819-ben budapesti közp. papn. kormányzó, 1820. a királyi tábla főpapja, 1823. váczi megyés püspök, 1845. kalocsai érsek lön, már előbb, t. i. 1827-ben kineveztetvén b. titk. tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes itélő táblához közbirónak. Meghalt 1851. évi jul. 22-én. A M. Tud. Akadémia 1838. szept. 21-én sorozta igazgató tagjai közé. Említendő müvei: 1. Sz. beszéd Bécsben az 1812-iki sz. István ünnepen. Bécs. Piehlernéi. 8-rét, 15. lap. ') Kútfő: M. T. Akad. Almanach. 1863. 271-2. 1.