Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók…

— 130 — des tanárrá neveztetett ki a nagykikindai gymnasiumhoz, mely állását elfoglalnia azonban az 1878-iki bosniai mozgósítás nem engedte. Bosniából visszatérvén Kis-Tapolcsánban gróf Keglevicb Istvánnál foglalt el nevelői állást. 1879. évi máj. 29-én tudorrá avattatott, u. a. évi szeptemb. hóban pedig Eszterliázy Miklós berezeg főlevéltárában Kis-Martonban a másod levéltárosi állomást kapta, azóta a berezegek liitbizottm. könyvtára is őrzésére bízatván, jelenleg mint berezegi levéltárnok és könyvtárőr él hivatalának. Önálló müvei: 1. Niccolo Macchiavelli élete és tanai. Történelmi tanulmány. Budapest. 1878. 2. Magyarország legújabb kori története. Korn német munkájának fordítása. Magyar-Óvár. Czéh S. nyomdája. 1878. Számos czikket irt lapok- s folyóiratokban. Megemlitjük a következőket : A kath. egyház érdemei a miivészetek ápolása körül. Kath. Néplap. 1872. Az iskolai könyvtárakról. Nevelészet (Szerk. Seidel Pátkai Pali. 1874. Esztergomi Farkas András iró. Esztergom. 1875. Az utolsó Bomanoffok. Föv. Lapok. A képzőművészet nőalakjai. U. o. A renaissance nőképzése italiában. U. o. Esztergom felszabadulása. Czikksor. Eszt. és Vid. 1883. Egy franczia iró az iskolai nevelésről. Népt. Lapja. 1885. Száz éves jajszó. Budap. Hirlap. 1887. évf. stb. 200. Mérey Mihály. Született Zalaegerszegen. Bölcsészeti tanulmányai után a theologiát 1677-től Bécsben hallgatta. Oseklészi (Pozsony m.) plébános volt. 1689. esztergomi kanonok, 1691. esztergomi plébános, őrkanonok lett. Később szegszárdi apát és vegliai cz. püspök. Meghalt 1729-ik évben. Latin eredeti után fordította „Nepomuezenus sz. Jánosnak életét, halálát s tiszteletét." Nagyszombat. 1716. 16-rét, 254. 1.') 201. Méry Etel József. Született Esztergom-megyei M. Szölgyénben 1834. márc. 5-én. Középiskolai tanulmányai után 1851. szept. 11-én a benczések közé lépett. Mint ilyen a theologiát Pannonhalmán hallgatta és 1857. ') Kútfők: Fer.-Dan.: i. m. II. 197. 1. — Mem. Cons. Bas. 162. 1.