Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
14 szolgálatomat 1 Megírtam Komáromy Vicekapitány uramnak, terminust praefigálván Esztergomba pro interim ; még in realem iuxta leges regni officialium omnium constitutionem mehetünk, a ki az is rövid nap megleszen Isten által, csak a falukat szólítsa Kegyelmed; és minthogy annál hamarább és jobban megleszen az, mihent Esztergomot edgyütt Újvárral kezembe adgyák rövid nap Isten által; én vagyok az oka, hogy eddig is meg nem lett, mert némelj conditiókra eddig nem örömmel léptem. (Mert ugy az esztergomi Várés Víziváros, valamint Érsekújvár az érsekek jogszerű birtoka volt, de mint erődített helyek kir. kézbe jutottak.) Substitutus tisztviselőket rendeljen, convocálván azon vármegyében a nemességet; Kegyelmedet adgya Vice-Ispánul •eleigben, minthogy azonkívül is eleintén fogva Kegyelmedhez propensus voltam. Minthogy pedig éppen előlhozom: megkémélyen és gyakorta irattással ne fárasszon; a kit maga véghezvihet, vigye Isten által s engem kémélyen meg; ámbár a ki nélkül meg nem lehet, csakugyan megírja s requirállyon róla. Mind Komáromban, Ujvárott, Esztergomban s ott körül is az falukon vannak, a kik megmarattak, és szegény megromlott, de azonban immár a török igájától felszabadult nagi Esztergom vármegyéből való nemes vérek; tudom békélteti őket Kapitány uram; sőt a parasztság közül is minden faluból hármat legalább. Isten tartsa Kegyelmedet sokáig jó egészségben. Kegyelmed is akaró baráttia Szecheni György. Eszt. Erk.') Nedeczky Sándor öcscsével, Mihálylyal Nedeczéről a XVII. század vége felé szakadt át Komárommegyébe. Sándor két ízben is fogságot szenvedett s csak busás áron szabadulhatott meg a kuruczok kezeiből (Tökölyi-párt). Kezdetben Szelepcsényi és Széchényi érsekek, majd a nádor, Eszterházy Pál titkára lett és 1691-ben a dunáninneni főkapitányság magyar seregbirája. Komárom- és esztergommegyei birtokaihoz házasság utján jutott; amennyiben Huszár István, gazdag földbirtokos leányát, Ilonát, Sándor, Ilona húgát, Zsuzsannát pedig öcscse, Mihály vette nőül. Az ekkoron Komárommegyéhez tartozó Madar (részbirtok), továbbá Lábatlan, Piszke (melyet Duna-Nedeczének neveztek el) és Bikoly puszta majdnem egészen Sándor családjának jutott (Lábatlanon csak Huszár Imrének volt még majorsági birtoka), mig Karva és Sárkány (a halastóval) a rokonság között négy részre oszlott. Maga Nedeczky Sándor Lábatlanon lakott; itt és Karván majorságot épit (1695), majd 1696-ban megszerzi Gyivát is. Birtokaira, valamint a Karva és Piszke közötti dunai átkelő révjogára kir. „adománylevelet" is kapott. 2) 1696 óta esztergommegyei alispán s a budai kormányzó bizottság (dicasterium) fizetés nélküli, 1702 óta pedig a megyék által négy évre újra választott tagja e bizottságnak; Nedeczky Sándor tehát, ') I.. Nedeczky G.: A Nedeczky család 101. és küv. 1. 2) 1702. Karván ez idő szerint fiókharminczad volt.
