Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
10 „Te Deum"-ot, az elfoglalt 40 zászlót pedig mint diadaljelvényt Bécsbe küldötte. A futásnak eredt törökök táthi táborukat ugyan részben felgyújtották ; mindamellett elég jelentékeny zsákmány jutott a győztesek birtokába. így az összes ostromkészlet (30-nál több kisebb-nagyobb ágyú és 16 mozsár, temérdek bomba, golyó, gránát, ásó, lapát, lőpor fegyver, 1) pompás tábori sátrak, 150 lőszerkocsi, ló, szarvasmarha, szóval az őszes élelmi készlet. „Te Déum" után Lothr. Károly a bajor választó-fejedelem, Waldeck herczeg s más magas rangú főtisztek társaságában — az összes ágyuk báromszoros döreje mellett — Esztergom megtekintésére indult és az éjjelt is itt töltötte. A herczeg a töröktől lefoglalt hadiszerek nagyobb részét (ezer csász. éléstári kocsival és 4 hajóval) a vár kiürült szertáraiba vitette. A következő napon a vezérek a hadsereggel részben Komárom, részben pedig a nyergesujfalusi hajóhídon át Érsekújvár felé vonultak ; mert a szokatlan égalj, és a mocsárlég káros hatása következtében a szövetséges hadak legénysége sokat szenvedett. Harmadnapra a táthi győzelem után Caprara is elfoglalta Érsekújvárt, s ezzel a párkányi járás területe is teljesen felszabadult a török járom alól. A villámcsapás okozta tűzvész által teljesen elpusztult Nógrádot is elhagyta török őrsége, mig a császáriaktól visszafoglalt Visegrád falait (aug.) a törökök légbe röpítették. Visegrád ezóta nem is emelkedett föl többé romjaiból. A császári fegyverek e kettős diadalát leirhatlan öröm és lelkesedés érzetével fogadta a ker. Európa. A nagyobb városok pl. Róma, Velencze, Nápoly, Köln, Bonn, Brüssel, Düsseldorf, Paderborn, Regensburg, Hamburg, Lübeck, Nürnberg, Frankfurt, Boroszló, az egész Würtenberg herczegség és Brandenburg választó fejedelemség hálaadó isteni tisztelettel összekapcsolt ünnepélyeket (ének és zenével) rendeztek, dicsbeszédeket tartottak, kivilágítottak s az összes harangok zúgása mellett örömöt lőttek ágyúikkal, emlékérmeket vertek stb. 2) Esztergommegye sok vértől ázott talaján a táthi csata volt az utolsó döntő mérkőzés a félhold és a szt.-kereszt jelvénye között. A ker. fegyverek elhatározó győzelme végleg biztosítja Esztergomot az ujabb ostrom ellen ; mert a török hanyatló hatalmi ereje tudatában ezentúl már inkább csak a védelemre szorítkozik. A megye területe egyébiránt még mindig ki volt téve a szerte kalandozó török-tatár hadak rabló támadásainak. Így épen Buda visszafoglalása napján (1686. szept. 2.) az ebszőnyi (Epol) és tokodi jobbágyok közöl a tatárok többet levágtak, néhányat pedig rabbá tettek. ') ') Podgyászuk java részét a táborból már előre Budára küldöttek s futásküzben felgyújtották. e) V. ü. Boethius Kristóf: Kriegshelm, II. Th. S. 115—139. Nürnberg 1686. Mittheilungen des K. Ií. Kriegs-Archivs. Jahrgang 1885. IV.*S. 211-233. *) Knauz Nándor: Buda ostromához. 112. 1.
