Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - II. Esztergom sz. kir. város újjászületése és szervezkedése
51 gyobb ügyek a főbiró, a kisebbek pedig helyettese (kisbiró) elé kerültek. Fontósabb esetekben az egész belső tanácsból alakult törvényszék döntött. Kiváltságlevél hiányában kezdetben a megye sem igen akarta elismerni a kir. várost megillető birói jogok gyakorlatában. Pl. 1698-ban Kelemen György, városbíró, bizonyos Nagyházu János nevű foglyot megvert (állítólag ok nélkül), fejét is beütötte és a budai kapu mellett levő városi börtönbe vettette. A megvert egyén panaszára a megyei törvényszék Kelement 300 frt. pénzbirságra ítélte; Kelemen erre a budai kamarai bizottsághoz folyamodik, hogy ügye a polgári törvényszék elé utasittassék. A kamara tehát azon szempontból, hogy Kelemen mint Esztergom sz. kir. város birája a polgári és kamarai hatóság elé tartozik, kijelenti, hogy ennélfogva a'megyei törvényszék elé nem idézhető s még kevésbbé marasztalható el pénzbirságban. 1) Nyelveskedés, adósság, megvérezés, czivódás s egyéb apróbb esetekben rendesen kiegyeznek a felek, vagy valamely jótékony czélra (rendesen a templom javára) fizetendő pénzbirságban marasztalják el a vádlott felet. A pelengérhez kötés, megseprőzés, kinzatással járó vallatás stb. itt is divat; szokásos volt továbbá a város kebeléből való száműzetés js. Boszorkány-perek a városi törvényszék előtt is folytak; az elmarasztalt vádlottat itt is tüzhalálra Ítélték. Lassankint a tanács törvénykezési eljárását illetőleg már statútumokat is hoz. 1706-ban 2) pl. elhatározza, ha valaki panaszszal jő a főbíróhoz, ez átadja pecsétjét a vádlónak, hogy azzal idézze meg a vádlottat. Ha ezt a panaszos a maga személyében meg nem teszi, 7 frtot fizet birságul minden megidézendő személyért. A ki nem polgár, az a pecsét átvevésekor 3 krt, a polgárjoggal biró azonban mitsem fizet. Egy egész éjjelen át — 6 frt. büntetés terhe alatt — senki sem tarthatja magánál e pecsétet. Ha a megidézett fél a kitűzött időre meg nem jelenik, habár itthon tartózkodik, az esetben a városbíró 12 frt erejéig zálogot vehet tőle. De ha idézéskor nem volt otthon, be kell várni hazajövetelét. Az 1708-ban nyert kiváltságlevél és kam. utasítás .világosan körvonalozza a városi tanácsosokból alakult törvényszék birói hatáskörét. E szerint polgári és bűnvádi ügyekben egyformán itélt; polgári ügyekben a kir. személynökhöz kellett fellebezni; azonfelül úgy a polgári mint bűnvádi ügyekben hozott ítéletet végrehajtás előtt — megerősítés végett a kamarához kellett felterjesztenie. A város kardjogát a pelengérre erősített és kezében pallost tartott kinyújtott kar jelképezte és hirdette a világ előtt (1711 óta). A városi törvényszék a kebelében lakó nemesek összes polgári ügyei felett is itélt,a mennyiben városi ingatlanok birtokában voltak s fel voltak véve a polgárság kötelékébe. A mely nemes állapotú városi lakosok nem voltak igazi polgárok, azok tisztán csak személyes ügyeik s a város területén és határában fekvő ingatlanaik czimén tartoztak a városi hatóság fóruma elé. 3) Miként a megyei, ugy a városi törvényszék ülnökei is rendszeres fizetés ') Eszterg.-megyei ltár. V. Lad. L. fasc. 3. nr. 12. s) L. városi jegyzők. 5 1. 1706. 3) Eszt. vár. ltár. fasc. 1711. nr. 10. 4"
