Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - B) Az ifju-czéhek vagy legény társulatok szabályai

309 A dékánlegény pedig köteles a munkát kereső legénynyel munkát keresni, a mely fáradságát a munkát kereső legény köszönje meg. V. A dékánlegény két hetenként vasárnapon a prédikátió után tizenkét órakor köteles az ifjakat összegyűjteni, a jött legényektói tanulóleveleiket előkérni s a szabályokat felolvastatni. Az idegen legény ugyanekkor tartozik az ifjak ládájába a szükségletekre egy pint bor árával, a többi mesterlegények pedig két-két pénzt. A ki a dékánlegény ládanyitásakor meg nem jelenik, azt kímélet nélkül ugyanannyiban büntessék. VI. Dekánlegényt az ifjak minden kántorban választhatnak. Ha azonban látják, hogy a dekánlegény alatt társaságuk virágzik, akkor azt továbbra is megtarthatják. A legények felügyelőjük iránt egy hónapi hetibér büntetése alatt tisztelettel viseltessenek; de viszont a dékánlegény is ugy viselje magát, hogy az ifjúságnak tükre és példányképe legyen. VII. A dékánlegény, mikor az ifjúságot össze akarja gyűjteni, először beszéljen az ifjú bejáró-mesterekkel. Ha ezek összejöttek, keljen fel s ha van valami nehézsége vagy panasza, azt adja elő; utána a többi legények keljenek fel s adják elő panaszaikat, de szép rendben, mert különben a dékán- és bejáró mesterek egy heti bér erejéig megbüntethetik őket. Ha valakinek nagyobb panasza van, ezt a czéh elébe terjesztheti. VIII. A dékánlegénynek gondja legyen a legények fizetését megtudni s ha valamelyik legény a harminczkét pénz hetibért nem érdemli meg, azt a mesterével megalkudtatni. Ha azután a legény a dékán tapasztalása szerint magát jobban viseli s munkaképessége is javul, fizetése ezen arányban nagyobbodjék. A mely legény a társpoharat meg nem adta, mindaddig, a mig azt meg nem adja, nem kap rendes hetibért. Ha valamely kontár vagy himpellér legény, ki nem ért a mesterséghez, ezen városba jönne s itt a maga kezére dolgoznék, azt a társulat egész társpohárra és öt forintra büntetheti. Ha pedig valamely legénynek nincs tanulólevele, s a városba olyan legény jön munkát keresni, kinek van tanulólevele, a dékánlegény az előbbit elküldheti s helyébe az utóbbit teheti. IX. A legénynek minden hónapban egy-egy nap engedtessék, hogy azon hetibéröket szaporíthassák. Úgyszintén naponkint este kilencz óra után is szabad legyen nekik foltozni, még pedig a mester bőréből, s az ezért járó pénz a legényé legyen, melynek harmadrészét azonban a mesternek tartozik adni, a kéregcsinálásnál pedig a felét. Az inasnak pedig, ha az is fenmarad, kilencz óra után egy ital pénzzel tartozik. A feslésekért járó pénz azonban az inasé. X. Az inas köteles a legény ágyát megvetni, s azonkívül még más dolgokat is megtenni, mint pl. a gyertyagyújtást, kemenczefűtést; továbbá a legényt, ha más tisztességes helyen van, felkeresni s urának hirülvinni. Neki" legyen gondja annak idejében a reggelire is, ha azt ura elfelejtené. A reggelinél a kenyér mellé legyen még sajt, retek, hagyma vagy szép hasáb káposzta, a mint a mestertől kitelik. XI. Ha a legény valamely mesterhez beszegődött, két hétig köteles nála dolgozni; ezután, ha nem tetszik neki a hely, elmehet, de mindég először egy búcsúbéttel tartozik. Azonban főünnep és vásár előtt két héttel, úgyszintén országgyűlés előtt és után két héttel el nem hagyhatja mesterét, hanem erre más időt kell választania, hogy mestere kárt ne váljon s eltávozásakor tisztességesen búcsúzzék el. Ha valaki nem e szerint cselekszik, az büntetésül egy forintot fizet. XII. A legény valamely mesternél, kihez beszegődött, két heti próbaidőt töltsön ; ezután pedig, ha maradni nem akár, máshoz mehet keresni munkát. Erős büntetés alatt azonban sem a legénynek valamely mester műhelyét, sem