Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Harmadik fejezet. Függelék a lakossági és árviszonyok, továbbá a czéhek történetéhez - II.Függelék - A) A mester- máskép öreg-czéhek

,287 s minden munkát magától elvégezni képes legény hetenként 35 magyar dénárt, a kevésbé gyakorlott s nem minden munkát végezni tudó csak huszonöt dénárt kap egy hétre. Ha valamely kitanult és tapasztalt ifjú a mesterek közé fel óhajt vétetni, akkor, mielőtt mesterré tétetik, a polgárok közé magát kebeleztetni és a birónak és tanácsnak, mint a város többi polgárai, engedelmességet tartozik igérni. Ekkor adják ki neki a „tanuló" és az „igazság levelet", hogy jámborul kitöltötte a gombkötő inas esztendőket és hogy mesterségét megtanulta, ő pedig, a czéh régi szokása .szerint bizonyítani tartozik a „nemesség" levél által, hogy becsöletes atyától és anyától származott-e, két forintot tesz le a czéh-ládába és végre a köszöntő poharat és az ugynevezet mester asztalt köteles adni. Hasonlóképen ha valamely vidéki gombkötőmester ezen városba jön lakni és itt mesterségét akarja gyakorolni, mindenekelőtt eszközölje ki a biró és tanács utján, hogy a polgárság közé felvétessék, ezután pedig nemzetségi, tanuló igazságlevelét, hogy igaz ágyból való-e, a czéh és mesterségi levelet mutassa be a czéhnek, fizessen két forintot, emeljen köszöntő poharat és adja meg a szokásos mesterasztalt; a köszöntő poharat azonban és a mesterasztalt megválthatja készpénzen is, a pohárért hat, az ebédért pedig husz kiszabott forintot tevén le a czéhládába és pedig egy év alatt. Ha nőtlen ifjú a mesterek sorába vétetik fel, az egy év alatt megnősülni tartozik. Ha pedig ezeken kivül tanuló idegen a czéh- és tanuló-levél elnyeréseért meg akarja tanulni a gombkötő mesterséget, az megengedhető, de csak egy évi szolgálat után ; ilyen legény hat forintot tartozik a czéhládába betenni, hármat mesterének, hármat magának a közös ládának. III. Más szolgáját semmi ürügy alatt magához édesgetni és elcsábítani nem szabad, a ki ezt teszi és ez bebizonyodik, arra minden kegyelem nélkül hat frtnyi büntetést szabnak és az inas első mesteréhez visszakerül. IV. Ha a mesterséget valamely idegen czéhnél kitanult legény jön a városba és itt óhajt beállani valamely gombkötő-mesterhez, ilyen csak az évenkint újból megválasztandó, úgynevezett atyamesternél foglalhat szállást; ez köteles minden idegen legényt szállásban fogadni és étellel ellátni és a jövevény számára, kezdve mindig az öregebbeknél, mestert keres, kinél az idegen maradhat s mesterségét, mig akarja, gyakorolhatja. V. Ha valamely városba érkező legény azon mestertől, kitől a mesterséget tanulta, nem hoz bizonyítványt, hogy tanuló éveit hiven kitöltötte és mesterségét egy czéh helyén megtanulta vagy általában ezt bebizonyítani nem tudja, az valamely gombkötőmesternél, mint inas köteles szolgálni egy évig a tanuló levélért; ez év lefolytával a tanuló levél megszerzése után kebeleztessék be a városba s mint ilyen a czéhbe felvehető. Ezeken kivül szükséges, hogy mindenik, még mielőtt mesternek befogadtatott és a czéhbe beállani akarna, mesterségének szokott próbáit bemutassa; áll pedig ez egy öltözékre való, szives, rózsás szárú és völgyes gombból és egy öltözékre való úgynevezett „som" gombból, melyeket a czéhmester házánál fog elkészíteni. VI. E czéhből való mesterek mindegyike csak egy kitanult legényt és két inast tarthat, midőn pedig az egyik inas szerződési ideje lejárásához közeledik, a mester ujat szerezhet és evvel fennirt módon több mester előtt szerződést köthet, ha pedig a kitanult legény annyi volna, hogy ezek közül egy mesterre kettő is juthat, fogadhatnak ugyan a mesterek két legényt is, de más mester kára nélkül. Az inasok ugy mint a legények Szt. Mihály napjától húsvétig szerződnek, a gombkötőknél az inas ugy mint a legény négy órakor kél fel a munkára és dolgozik ülve estvéli kilencz óráig. A mester pedig legényének vagy legényeinek azon naptól fogva, melyen gyertya világnál dolgozni kezdenek egy ludat és egy pint (pintam) bort tartozik adni, a legény