Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
21 Halálnemek: máglya, fővétel,-kerékbetörés; ritkábban vizbefojtás, élve eltem etés. A vallatás rettenetes kinzatások közt történt ; épUgy a kivégeztetés is. A kor egyik szomorú tévedése, a boszorkányokban való hit — nálunk is megkívánta áldozatait. A boszorkányok bűnvádi eljárás, tárgyai. s kegyetlen kínzásokkal kicsikart vallomásaik természetéhez képest, ha t. i. maguk ellen vallottak, — máglyára Ítéltettek. A felmerült gyanuokok és tanúvallomások alapján rendesen a megcsigázás utján akarták őket vallomásra és bűntársaik elárulására birni. A csigázás abból állott, hogy a vádlottat kinyújtott karjánál vagy hátrakötött kezeinél fogva a levegőben lógatták, mig lábaira súlyokat raktak. A megyei törvényszék jegyzőkönyveiben több rendbeli boszorkányper olvasható. így pl. 1700.. szept. 7-én Chechy István megyei ügyész, a megyei törvényszék előtt azzal vádolta 1) Leszy Erzsébetet (kit bilincseiben hoztak az ülésterembe), hogy a vádlott.— nem tudni mitől'indíttatván s micsoda lelkiismerettől viseltetvén — az isteni és világi törvényeknek.súlyos büntetésétől sem rettegvén, — az ördöggel czimborált és attól tanult ördögi mesterségével okos és oktalan állatoknak megártott, utóbbad pedig elfogatása előtt minden liszt és más sütéshez való készület nélkül kenyeret sütött és más sokféle ördöngösségeket cselekedett — ennélfogva kivánja, hogy a- személyesen jelenlevő vádlott nő más hasonló gonosztársainak és sokféle gonosz cselekedeteinek kivallatása végett csigára, aztán pedig a többi hasonló gonosztevők rettentő példájára tűzre Ítéltessék — rögtöni végrehajtással. A vádlott fél természetesen tagadta a terhére rótt bűncselekményt. A törvényszék azonban az ügyész indokolását és benyújtott bizonyságait nem tartá elégségesnek a kivánt eljárás megindítására.' A bünvád alapossága érdekében előbb még. a távollevő tanuk kihallgatását látta szükségesnek és ezért egy későbbi ülésre halasztja a bűnvádi tárgyalás folytatását. (A jegyzőkönyv többé nem.emliti ez ügyet.) 1702-ben ismét a Köbölkuton lakó Torma Kata asszony ellen indítanak bűnvádi eljárást az általa elkövetett boszorkányságok, babonaságok és ördögségek czimén. • Az ügyész a fentebbihez hasonló értelemben megtette a vádinditványt; a bilincseiben jelenlevő vádlott nő egyszerűen tagadta a reá rótt bűncselekményt. Az ügyész erre a birák bővebb tájékoztatása czéljából — a vádnyilatkozat érdemében — tanúkihallgatást kivánt s ezek nyilatkozata alapján kéri az ítélet kimondását. A megidézett tanuk nevük, életkoruk bemondása után mindnyájan letett hitük alapján mondottákel vallomásaikat. így 1) Nagy Benedek, tanú, előadja, hogy egy időben az öcscsének lába felzsugorodott. Erre azt mondotta ezen asszonynak, hogy gyógyítsa meg; mert külömben megégetteti őtet. Az aszszony iránt támadt gyanúja onnét ered, mert parázs esvén az asszony lábára (a mint másoktól hallotta), ez azzal fenyegette meg öcscsét, hogy a ') Esztergomm. ltár. Proth. causarum lam civiliurh quam criminalium ab 1698—1702. végén.
