Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - II. Esztergom utolsó ostroma és a felkelés hanyatlása. A szathmári béke (1711)

200 az alnádor, az udvar részéről azért küldettek e sereghez, hogy a hadi szol­gáltatások, fuvarozások stb. eszközlésében Starhemberg segítségére legyenek. Úgy Starhemberg, mint az erdélyi cs: hadak vezére, Rabutin, a hadita­nácstól támadó fellépésre kaptak utasítást. Starhembergnek első sorban Esz­tergom felmentésére kellett törekednie; de elkésett. Még Komáromban táboro­zott, midőn a Vár átadása tényleg megtörtént. Esztergom eleste nagy csapás volt a császári fegyverekre nézve, mert mig egyrészről a kuruczoknák kényelmes átkelést biztosított a Dunán, másrészről a csenkevári és szentkereszti sánczokkal együtt lehetetlenné tette a császá­riakra nézve a dunai közlekedést. A Rabutinnak szánt hadszereket tehát nem is lehetett Budára szállitaniok. Mindezek daczára azonban mindkét császári vezér tőle telhetőleg igyekezett megfelelni feladatának. Mig Rabutin Erdélyből Kassa megszállására sietett, az alatt Starhemberg is sok készülődés után végre felkerekedett és Esztergom visszafoglalására in­dult; szept. 22-én már egész haderejével Almás és Neszmély közé szállt. Ugyanez idő alatt a fejedelem — értesülvén Rabutin mozdulatairól — viszont a fenyegetett Kassa felmentésére készült; tekintettel azon körülményre, hogy Starhemberg a Komáromnál történt átköltözése után is oly sokáig veszteglett a régi rév-sánczban, a fejedelem (szept. 17-én) még nem igen hitt támadó fel­lépésében. Zelizi táborából (szept. 20.) azonban már arról értesiti Eszterházyt, hogy az ellenség Győrből néhány faltörő ágyút hozatott ki s a szentkereszti sánczokra akar törni. A fejedelem, habár nem minden habozás nélkül, távozása előtt Gyürki helyett Bonafoux-t, franczia ezredest tette a vár parancsnokává, helyettesévé pe­dig Horváth Tamás, szintén gyalogezredest (hajdúk). Bonafoux német ezredén kivül még 2 század palotás gyalogot is hagyott a Várban. Sajátságos elfogult­ságból lehetetlennek tartotta, hogy az ellenség Esztergom várát két tábor nél­kül megszállja. Szerinte a kuruczok ostroma is csak azért sikerült, mert volt egy mezei haduk, mely visszaverte a támadó ellenséget (budai ráczok koronkint) és lehetővé tette, hogy az ostromot két oldalról is intézhették. Starhemberg pedig csak 6 ezer emberből álló népét (Rákóczy balértesülése szerint) nem oszt­hatja észszerűen — kétfelé. A fejedelem e felfogás alapján nem is fél­tette Esztergomot az ellenség ostromától; sőt a dunántuli had mentővárának tekintette. A fejedelemnek Bonafoux várparancsnokba helyezett külömben is inga­dozó bizalmát azonban csakhamar teljesen megrendítette Eszterházy előterjesz­tése, mely keserűséggel töltötte el a fejedelmet. Bonafoux ugyanis a Rákóczy által reáruházott várparancsnokságot egy hozzá küldött tisztje által nem csak megköszönte, hanem nagy kézséggel vállalkozott e tisztségre továbbad is. De Rákóczy nem érte be ezzel, hanem garantiát várt tőle ezredét illetőleg is, mint a mely (Eszterházy szerint) az előfordult szökési esetek miatt már is gyanússá vált. Ennek következtében a fejedelem Barsról kelt és Eszterházyhoz (szept. 23.) intézett levele szerint Bonafouxnak meghagyta, hogy nyilatkozzék Eszterházy előtt, vájjon

Next

/
Oldalképek
Tartalom