Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
172 eszközök fognak ellene használtatni. Jul. 2-án azonban (1704) úgy látszik Nedeczkynének már sikerült magát tisztáznia a vádaskodások ellen, mintha t. i. a kuruczokkal összeköttetésben állana; s minthogy Budán lakó férje is ő felsége hive: ennélfogva kéri a megyei tisztviselőket, hogy Nedeczkynét ne engedjék háborgatni; sőt Kucklánder a katonáknak is meghagyja, hogy személyében és birtokában hagyják szabadon. 1) Mikor pl. a felkelők Érsekújvárt ostromolták (1704) és elfoglalták, a párkányi járás lakossága szétfutott vagy koldusbotra jutott; mert a lakosság öszszes élelmi készletét kénytelen volt Újvárba szállítani. Barmait, lovait is odahajtották ; a falusi lakosságnak jó része tehát vagy más megyékbe költözött vagy kétségbeesésében elhagyva apját, anyját, feleségét és gyermekeit — fegyvert ragadott és a hadakozó felek vagy egyik vagy másik táborához csatlakozott. A lakosság külömben is majd a császáriak (labanczok), majd a kuruczok szolgálatára szoríttatott. 1705-ben a császári hadak e járásban ismét 13.000 frtnyi kárt okoztak különösen Muzsla és Bucs körül. Herbeville tábornok hada Erdélybe-menet, majd Rabutin hada visszajövet (1705) s a következő év tavaszán történt ujabb átvonulása (Erdélybe) alkalmával az esztergomi járást tette tönkre. A lakosság marhái, szekerei, gabonája, házi eszközei, erdei, szőlei, szigetei és gyümölcsösei, dunai malmai részint leromboltattak, részint elhamvasztattak. A hadi fuvarozásra kényszeritett emberek és barmaik részint elvesztek, részint ki tudja hova lettek. 2) I. Lipót király 1705. máj. 5-én bekövetkezett halála nem változtatott a helyzeten. A felkelés már megkoronázott utóda, I. József király alatt (1705 —1711) is tovább folyt. Mig Rákóczy a szécsényi gyűlés után Herbeville Erdélybe vonulását akarja megakadályozni, de Zsibónál vereséget szenved ; azalatt Bottyán Földvárnál a Dunán átkelni igyekszik s a Dunántúlra viszi át diadalmas fegyvereit. Esztergom háborgatására s az Érsekújvárral való összeköttetés (Karván át) fentartására pedig szabad hajdú csapatokat küldött a Vértes-hegységbe. Rákóczy a kilátásban lévő ujabb békealkudozások meghiúsulása esetében 1706-ban Esztergom, e „borbélyszék" (Bercsényi elnevezése) ostromára készült. Ehez képest lehetőleg gyarapítani igyekszik a dunai kurucz hajóhadat. A tél •folyamán több hídkészletet, dereglyéket, kompokat és néhány hadi sajkát készíttetett ; sőt a bányavárosokban néhány rézpánczélos hajó is készüli. A Vágón és Garamon deszkákat s szálfákat, kötelet és vasmacskákat szállítottak alá, miket aztán tengelyen szállítottak Karvához hidkészités czéljából. Ugyanekkor a seprősi átkelőt (csallóköz) 3 jó komppal és vagy 10 hajóval látta el a fejedelem ; egyéb hajói pedig a karvai ágyuk védelme alatt találtak biztos kikötőre. 3) Itt 1706 elején Laky István, Bottyán főhadnagya őrizte az átkelőt; utóbb pedig L) U. o. 200—201. 1. 2) Sándor Mihály alispán és Zlinszky Imre jegyző s vármegyei követek emlékirata szerint. 1711. Esztergommegy. ltár. Theca II. lit. G. fasc. I. nr. 1. 3) A. R. V. kot. 125. 1.
