Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.
148 Annál is inkább, mert a bécsi miniszterek országgyülésileg ugyan, de minden tárgyalás nélkül akarták azt elfogadtatni. A reformjavaslat octroyálása azonban nem sikerült; az egész törekvés a Bécsbe hivott gyűlések ellenhatásán s főleg Széchenyi Pál kalocsai érsek erélyes -fellépésén (1696) hajótörést szenvedett. Az érsek bátor lélekkel adja elő a királynak, hogy minden adó- és reformügy a magyar alkotmány szerint országgyülésileg tárgyalandó; abban is veszedelmes kísérletet lát, ha a nemesi osztály kiváltságaitól megfosztatik. Ők itt egyszerű magánemberek s mint ilyenek kötelezőleg mitsem határozhatnak stb. I. Lipót, ki teljesen környezetének befolyása alatt állott, a:z érseknek tudtára adta, hogy ő maga is az ő véleményén van: de ministerei által arról biztosittatván, hogy ily módon is czélt lehet érni, belátásukra bizta. az eljárást s látni kivánta, hógy mire jutnak. Nem sikerült a bécsi kormánynak azon törekvése sem, hogy az előnyök és terhek a kiváltságós osztályok és a nép között méltányosabban osztassanak fel. Maga a király a vármegyékhez intézett leiratában (1698) vádolja a nemességet, a mennyiben az úgynevezett szabadságot, a melyet a maguk részére követelnek, ezentúl is csak a saját előnyükbe igyekszenek kizsákmányolni. Szemükre veti, hogy a köznép és köznemesség sorsa felette szomorú ; s ennek főoka abban fekszik, hogy az adó kivetésének, felosztásának és behajtásának jogát a tehermentes s kiváltságos osztályok gyakorolják, kik az összes terhet a köznépre és a kisnemesekre hárítják. Ugyanazon törvény, mely a nemesség adómentességét biztositja, egyúttal a honvédelem összes terheit reájuk rója. A hazát azonban ma már csak gyakorlott zsoldos seregekkel lehet sikeresen megvédeni, a mint ezt a tények is bizonyítják. Az urak és nemesek tényleg fel. levén mentve a katonáskodás kötelme alól, a zsoldos sereg tartására szintén adózni kötelesek. Ennélfogva a nemesség a 4 millió országos adóból (melyet egyébiránt nem akar állandósítani) a nemesség 250,000 a városok ugyanennyit, 3.500,000 frtot pedig a jobbágyok kötele, sek fizetni. Azonfelül a közkatonáknak a kenyeret ingyen kell kiszolgáltatni. Ez években a birtokos nemesek (egyházi és világi urak) és a sz. kir. városok 1) külön-külön Vt 6-od részét fizették a katonai adónak; 1700-ban pedig a kisnemesség a jobbágyokkal teljesen egyenlő adó alá vettetett. A szegény pórnép roskadozott a portiók terhe alatt; de azért még sem fordult földesurai ellen, habár félreismerhetlen a bécsi kormány azon törekvése, hogy bizonyos ellenséges viszonyt teremtsen a jobbágy és földesura között. Az uri és nemesi osztály elfojtott keserűségét és elégületlenségét, a bécsi kormány iránt való ingerültségét is csak nevelhette az a tudat, hogy ama fentemlitett vádak nem épen alaptalanok! Kollonich érsek tapasztalatai daczára sem mondott le reformterveinek végrehajtásáról. A töröktől visszafoglalt megyék birtokosai vagy az ottani jószágokra igényt tartók már 1696-ban Bécsbe idéztettek birtokjoguk igazolására. ') L. a föntebb közölt Conscriptiót 1099. decz. 10.
