Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Második fejezet. Esztergom helyzete és szereplése II. Rákóczy Ferencz felkelése idejében - I. II. Rákóczy Ferencz felkelésének okai; a felkelés első éveinek fejleményei megyénk területén.

146 viselik (főkapitányságok) s a magyar katonaság — habár továbbra is külön szervezetű csapatokat képez, — tisztjeivel együtt mindenütt alárendeltebb szerepet játszik s még zsoldja is csekélyebb. A bécsi kormányférfiak, a német udvari kamara, haditanács, a XVI-ik század óta döntőleg intézkednek hazánk belügyeiben; emiatt aztán az országgyűlések folyton csak a sérelmi ügyek tárgyalásával foglalkoznak anélkül, hogy a helyzetet tartóan tisztázni s a szentesitett törvényekre való hivatkozással — a bécsi kormányférfiak jogtalanul uralkodó befolyását megakadályozniok sikerült volna. Az országgyűlések az állami önállóság reális követelményeit különben is mellőzik s inkább csak az alkotmányos formák, a nemesi szabadalmak és kiváltságok megvédésére fordítják összes erejöket. Ez alkotmányos önállóság formáiért is temérdek vért és vagyont áldozott a nemzet. XIV. Lajos franczia király autocrata uralkodása úgy politikai mint vallási téren; — a túlsúly, mely uralkodói hatalmának e belterji növekvése folytán Európa politikai mérlegében döntő hatalmassággá tette a franczia uralkodót: a rendi alkotmányok korhadt bilincseit nehezen tűrő fejedelemtársaiknak is csábitó például szolgált, hogy belterji hatalmukat ők is a lehetőségig növelni törekedjenek. A bécsi kormányférfiak tehát, mivel csakhamar belátták, hogy a dynastia külömböző múlttal biró s külömböző jpgu és nyelvű országaiból teljesen egységes birodalmat alkotni nagyon bajos feladat, legalább egyelőre az uralkodó ház hatalmának egységesítését és szilárdítását tűzték ki politikájuk sarkkövéül. A kath. vallás uralomra emelése mellett — az absolut kormányzati irány meghonosítása czéljuk elérésére a leghathatósabb eszköznek látszott. Ezen meg-megujuló kormányirányzat ellen küzdenek a XVII. század második felében több izben is kitört felkelő mozgalmak; mert a bécsi államférfiak egyáltalán nem okultak és nem tanultak soha a multak véres tapasztalataiból. A hozott törvények irott malaszt maradtak. Az absolutismus kísérletei mindannyiszor jelentkeztek, a mint a viszonyok azok valósításának kedvezni látszottak. Ennélfogva kölcsönös bizalmatlanság fészkelte be magát a kedélyekbe: ebből származik a nemzet egyensúlyozó s majd a külállamokra, majd egyéb külbonyodalmakra támaszkodó politikája. A nemzeti ellenhatás mindannyiszor bekövetkezik a fegyveres felkelések alakjában; mindannyiszor a szorult viszonyok, a helyzet kényszerűsége vagy a jobb belátásra jutott uralkodók békítik ki a nemzetet, mert a döntő pillanatban mint magyar királyok cselekedtek és többé-kevésbbé orvosolták a nemzet sérelmeit. A bécsi miniszterek azt vélték, hogy a számerejében megfogyatkozott, anyagilag tönkre jutott nemzet' romjai felett végre is az ő terveik fognak diadalmaskodni. A jogeljátszás meg-megujuló elméletével a felkelések folyamában nem boldogultak. Most 'a század végén arra számitottalf, hogy a török hatalom megtörése egyúttal megfogja törni a prot. török-pártot, a német-kath. párt pedig vallási érdekeinek legyezése mellett — csupa hálából a dynastia iránt, melynek Magyarország a török járom alól való felszabadulását