Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - V. Közmivelődési és társadalmi viszonyok
129 szabályozza s a társadalom egész fegyelme a kath. vallás érdekeinek szolgálatában áll. 1) A régi „Regnum marianum" helyreállításának eszméje lép élőtérbe. Megyénk területén egyébiránt jó ideig nem találkozunk a vallási türelmetlenség kérlelhetlenül elnyomó törekvéseivel. A törvény (1687. 21.) ugyan kegyelemből még fentartja a protestánsok szabad vallásgyakorlatát; de végül kiköti, hogy ez engedmény az ország törvényei, tehát a földesúri jogok sérelme nélkül adatik. Esztergommegyében az érsek az örökös főispán; a legtöbb faluban az érsek vagy káptalan a földesúr s a megyebeli világi földesurak és tisztviselők is mind katholikusok, kik mindnyájan a hitbuzgalom felkeltésében fáradhatlan jezsuiták légkörében nevekedtek fel és végezték tanulmányaikat. A protestánsok egészben véve mégis megtürettek megyénk területén, habár Esztergommegye nem tartozott a kijelölt véghelyek közé, a melyekben a törvényszava (1681. 26.) szabad vallásgyakorlatot' biztosított a protestánsoknak. Mig az egyházi birtokon is egyelőre csak annyiban érzik a nyomást, hogy lelkészt nem tarthatnak, mert az egyház velők szemben lehetőleg érvényesiti a törvényeket és a világos kir. rendeleteket. Csak a Komáromhoz tartozó Lábatlan és Piszke prot. lakossága gyakorolhatta teljesen szabadon vallását — a törvény biztosította jog alapján. Gróf Kollonich érsek azonban a XVII. század végén 3) az 1681. 25. és 26. trcz. — alapján az egész megye területéről kiűzette a prot. lelkészeket. Azonban a nemsokára kitört Rákóczy-féle felkelés idejében tartott szécsényi gyűlésen a szövetséges karok és rendek kimondották a szabad vallásgyakorlat elvét; a protestánsok erre támaszkodva ismét prédikátorokat ültettek be a lelkészi hivatalokba, erővel lefoglalták a templomokat, az egyházi felszereléseket s a kath. lelkész jövedelmeit. A felkelés hanyatlásával azonban a protestánsok vallásügye ismét rosszabbra fordult; mert I. József király parancsára az érsek Kürtössy András püspök és főesperes utján vizsgálatot rendelt, ki aztán ismét visszaállította a felkelés kitörése előtt fentállott állapotokat. (1710.) A vallásügy ilyetén elintézése azonban némely prot. község részéről visszahatást szült. Sehogysem akartak simulni a régi viszonyokhoz. így NagySáp lakossága, mely a bajnai kath. lelkész, Almásy Pál leányegyházát képezte, földesuruk, Sándor Menyhért alispán elnézése következtében a főesperes távozása után csakhamar visszahozta prot. lelkészét. (1711.) Almássy három éven át hiába kérte és sürgette a megyét és a földesurat, 3) hogy távolítsák el a prot. lelkészt, *ki három éven át élvezi már a szántóföldeket, réteket, a stóla- és egyéb jövedelmeket, melyek jog szerint a katholikus lelkészt illetnék meg. Végre az érsekhez, Keresztély Ágosthoz fordul panaszával s arra kéri, hogy vesse magát közbe s mint Esztergommegye főispánja" nemcsak helyezze őt vissza törvényes jogaiba, hanem vármegyei bizottság kiküldése *) V. ö. V. Sz. : Néhány lap Esztergom város és megye múltjából 62—67 1. 2) Stájer származású s .előbb katona volt. A Magyarország elnyomására törekvő bécsi kormány e czéljai előmozdítására emelte őt a primási székre 1695-ben. 3) Esztergomm. ltár. Lad. F. fasc 4. nr. 3. 1713.
