Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)
Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - I. Esztergommegye újjászületése és szervezkedése
13 Adatokban szegény kir. városi levéltárnok nem őrizte meg a kir. város betelepítésére vonatkozó részleteket. Valószínű, hogy a kir. város birtokviszonyait is kezdetben a várparancsnokság, majd a kamara szabályozta és igazgatta. Ordódy kanonok tudósítása szerint az esztergommegyei kápt. birtokok kezdetben mitsem jövedelmeztek; mert jobbadán néptelenek valának s nem is igen akarták elismerni a káptalant földesúri minőségében. „Azt merték mondani az Árulok — irja Ordódy — ha Török Urok volna Esztergomban, tudnának mivel tartoznak, de ő nekiek most Urok nincsen." A táthi halászok sem akartak hallani a földesúr iránt való tartozásaikról (vizák beszolgáltatása); a mit a szobi halászok hoztak is, azt lefoglalta a várparancsnok és alkapitány. Ahogy a káptalan, úgy az érsekek is birtokaik rendezésére és kezelésére külön praefectust (tiszttartót) tartottak Esztergom-Vízivárosban, .mely máskép Belváros vagy Érseki városnak is (oppidum archiepiscopale) neveztetett. A mint Esztergom felszabadul s a török áram végkép visszavonul a megye területéről, az alkotmányos önkormányzat intézménye: a megyei élet is néhány év múlva uj életre kél. A községi élet (biró, törvénybiró, eskütt s esetleg jegyzővel) a hódoltsági időkben is fenmaradott s 1'663-ig az Érsekújvárba vonult esztergommegyei nemesség itt folytatta megyei életét 1); főleg a végeken a magyar földesúr és hódolt jobbágya között jobbadán továbbad is fenmaradt a szolgalmi kapocs, habár a hódoltsági falvaknak külön török földesurok is volt. E falvak azonfelül a kir. adó felét is megfizettek s odaadóan engedelmeskedtek a megye területéről ugyan kiköltözött, de megyei életét folytató nemesség gyűlési határozatainak. Itt történtek pl. a hódoltsági falvakra vonatkozó birtokba iktatások is (statutio). Csak Érsekújvár eleste (1663) vet véget ezen alkotmányos életnek s vele együtt jó részben a földesúri joggyakorlatnak is-— Ordódy fentérintett tudósítása szerint. A megyei hatóság szervezése, illetőleg Esztergommegyének alkotmányos újjászületése 1690—1691-reesik. A Komárommegyébe vagy távolabbi birtokaira vonult gyér számú nemesség csak Érsekújvár visszafoglalása után (1685) kezd ismét visszaszivárogni néptelen és elhagyott esztergommegyei birtokaira. De még a század végén is — Esztergommegye összes nemessége legfölebb 50 családra becsülhető. A vármegye örökös főispáni tisztét az érsekek viselték. Ennélfogva Széchényi György érsek, tehát mint a megye örökös főispánja, 1690. jun. 30. Pozsonyból irt levelében Nedeczky Sándort nevezi ki ideiglenes alispánná s őt bízza meg, hogy a komáromi alkapitány támogatásával tegye meg az átmeneti intézkedéseket; szervezze a megyét és nevezze ki az ideiglenes tisztviselőket. Az érdekes levél szószerint való szövege : Ajánlom Kegyelmednek A XVI. században pedig Komáromban.
