Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város multjából (1684-1714)

Első fejezet. Esztergommegye és város közállapota 1684—1714-ig - IV. Közgazdasági állapotok

112 10. A kereskedők és kalmárok társulata (német) czéhszabályainak megerősítését III. Károlytól nyerte 1710-ben. A posztókereskedőknek azonban már 1693-ban voltak czéhszabályaik, melyeket a kir. város ki is hirdetett. 11. A kir. városi és megyei csizmadiák magyar czéhszabályait III. Károly erősítette meg 1712-ben. A csizmadia „ifjú czéh" vagyis legények társulatának szabályai 1716-ból származnak. 12. A fazekasok a pozsonyiaktól vették át német czéhszabályaikat, A megye és város 171 l-ben hirdeti ki kir. megerősítést nyert ismeretlen szabályaikat. 13. A város 1711. jul. 11-én a fazekas czéhvel egyidejűleg kihirdeti a német vargák (suszter czéh, sutor) kiváltságlevelét. 14. A sütők (pékek) czéhe is már föntállt 1711-ben. Szabályaikat nem ismerjük. 15. 1713-ban már a szűcsök és lakatosok magyar czéhe mint létező említtetik. Szabályaikat nem ismerjük. 16. A szíjgyártók 1713-ban 70 frtért vették meg a komáromi szijgyártóktóL kiváltságlevelük (magyar) másolatát, mely alapon az esztergomiak is czéhet alapítottak. Ismeretlen. A szíjgyártó legények artikulusai a rokon csiszár és nyereggyártó legények szertartásaival a XVII. századból fennmaradtak. 17. A kádárok német czéhszabályait III. Károly erősítette meg 1715-ben. 18. A borbélyok régi Örsi-féle (1697.) magyar czéhszabályait a megye és város 1717-ben hirdette ki. A kir. és vízivárosi borbélyok e szabályaikat kénytelenek voltak a komáromiaktól visszaváltani; az utóbbiak 1713-ban arra hivatkoztak, hogy eleik is csak nagy pénzen tudták azokat visszaszerezni a törököktől. 19. A takácsok czéhe is már fentállott 1710-ben. Czéhszabályaik azonban ismeretlenek. Későbbi czéhszabályok: 1) A süveggyártóké magyar nyelven kelt III. Károlytól 1724-ben. 2) Az asztalosoktól stb. különvált ácsok czéhszabálya 1744-ből. 3) Szürszabók és posztó-szabók Mária Teréziától 1780. 4) Czizmadiák 1817-ből. 5) Magyar és német szabók szintén 1817-ből. 6) Molnárok 1817-ből. 7) Kéményseprők 1819-ből. 8) Mészárosok 1825-ből. 9) Szűcsök 1835- és 1838-ból. 10) Hentesek 1846-ból. E czéhek keretén kivül voltak azonban más iparosok is, pl. mézesbábosok, harisnyakötők, kötélverők. Maga Silcz Pál, ki évek hosszú során viselte a birói tisztet, szintén kötélverő mesterember volt. • * Ha a 2 évtizeddel későbbi állapotokból következtethetünk, a találkozó • két század határán az iparügy a megyei községekben elég gyarló lábon állhatott; de utóbb vidéki czéhek alakjában részint szakszerüleg részint vegyes