Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 4. Esztergom sz. kir. város
25 115. Földhányásból készült vért-gát (Rawelin). 116. Az alantabb fekvésű 2. sz. vár-sik. 117. A magasabban fekvő 1. sz. vár-sik. 118. A várból a kir. városba vezető ut; ezen útvonal iránya és fekvése jelzi egyúttal a Rudnay prímás alatt befejezett mai alagút helyét. E pont ivezetes áthidalása egyébiránt már Barkóczy primás érdeme. 1) 119. Földhányásból készült vért-gát, mely a szekér-utat és a vár-sikot fedezte. 120. Néhány árok a vár-sik elején. 4. Esztergom sz. kir. város. Történetünk folyamában a kir. városnak hadászati jelentősége alárendelt jellegű volt. Mint erődített hely már a XVI. század végén csekély jelentőséggel bír. Utolsó ostroma, illetőleg hadászati szereplése 1594 és 1595-re esik. 2) Az előző évben Pálffy Miklós gróf a rácz lakosok árulása segélyével (a fővezér Mátyás főherczeg) elfoglalta, a következő évben pedig Mansfeld gróf ujolag. Houfnagel 1595-ben lerajzolta Esztergom látképét. 3) Mindenütt csupa rom látható. Egyébiránt a kir. város falai és kapui még meglehetősen épek; a KisDuna felé eső része faczölöpzettel van megerősítve s a város falait sánczárok futja körül. A Várhegy falainak délkeleti része romokban hever. A Víziváros falai meglehetősen épek. A kir. város a XVII. században már teljesen elveszti jelentőségét, ugyanynyira, hogy mint erőditett hely nem is említtetik többé. A mai belvárost körülfutó nyílt árok és némi falromjai egyébiránt jó részben még századunk elejéig föntmaradtak. A kir. várost a török hódoltság idejében Ráczvárosnak, a XVII. század végén pedig közönségesen Nagyvárosnak nevezték, ellentétben a megerősített Vízi- vagyis belső várossal. Az I. ábra 2. sz. alatt mellékelt alaprajzon látható kettős vonal hiven jelzi a város árkának irányát, mely mindkét végén a Kis-Dunánál végződik. A városnak két kapuja volt; az egyik a Lőrinczkapu, mely a mai kis-piacz torkolatánál (Acsné háza), a másik pedig a budai kapu, mely a Buda-utcza végén állott. Az Ároksornak a Kis-Dunára hajló sarkán állott a vizitorony. A város árka egyébiránt már a mult században több helyen is át volt hidalva. Bél Mátyás leírása szerint a XVIII. század húszas éveiben a kir. város árkán kívül csak két gunyhószerü épületekből álló házsor állott. Magában a kir. városban is a városház és néhány nemesi lakás kivételével alig van valamire való épület. 4) A kir. város 1767-ki helyrajzi viszonyait hiven feltünteti a városi levéltárban őrzött legrégibb térkép részletének mellékelt másolata. Ekkoron a város árkán kivül összesen 274 ház állott. A Memória Basilicae Strigoniensis. 1856. p. 100. -) V. ö. Istvánffy R. Hung. História p. 384, 402. Kölni kiadás 1724. 3) V. ö. Braunii Civitates v. Urbium Praecipuarum Mundi v. köt. 1597. 4) Descriptio Comit. Strig. p. 93. Kir. városi könyvtár.
