Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
60 Mária Terézia idejében (1770) 191 remete és 25 nazarén élt az országban. 1) A királynő ezen évben kiadott rendelete értelmében meghagyja a megyés püspököknek, hogy a remeték közöl 49-et, mivel nem igen tartják meg szabályaikat, utasítsanak a kézi munkára. A nazarénok remete-szerzete teljesen eltöröltetik; tagjai vagy a világba vagy más szerzetbe léphetnek ; áldozó papjaik (11) lelkészkedhetnek; ha azonban továbbra is a magányban maradnak, ujonczokat többé fel nem vehetnek. 2) 1782-ben Pélföldi Szt. Kereszten már csak egy nazarénus áldozó pap tartózkodik egy fráter társaságában. II. József ugyanezen évben törli el a külömböző vallásos társulatokat, több szerzetet s ezekkel együtt a remete-életet is. Rendelete értelmében a remeték 28 nap alatt kötelesek letenni a remete ruhát; alapitványaikat egyébiránt élvezhetik, ha egyúttal iskolamesterek vagy egyházfiak. A megye a szentkereszti fráter remete voltára nézve kérdést intéz a herczegprimáshoz, ki azt válaszolta, hogy Pélföldi Szt. Kereszt az ő magán remetesége, melyre II. József rendelete nem vonatkozhatik. Ugylátszik holtukig ott maradtak. 8) * * * A föntérintett ujjászervezkedés folyamában a főpapság vezéreszméje: az egyhitü, kath. Magyarország. E felfogásnak nemcsak vallásos, hanem nemzeti alapja is van. A kath. mivelt világ védelmében fekszik hazánk múltjának dicsősége; ez volt egyik világtörténelmi hivatása és szerepe. Nagy királyaink, nemzeti hőseink nevéhez a pogányokkal vivott dicső harczok emléke fűződik. A nagy hős és költő, Zrinyi Miklós gróf is a haza nyomorúságában (Zrinyiász) Isten büntető kezét látja, mert a nemzet elpártolt ősei vallásától. Es végre is a kath. Habsburgok szabadították fel a nemzetet a török járom alól. Katona. Hist. Crit. XXXIX. p. 72. és Fessler : Gcschichte dcr Ungcrn X. Th. 530 1. Knauz-Lányinál: M. Egyháztörténelem II. k. 310 1. 1 köv. 2) A nazarénus-szerzetet Varela János alapította Losadában, Spanyolországban (1750). Szigorú életök által tűntek ki. A szentszék csak 1784-ben erősítette meg a rendet. Födetlen fővel és mezítláb, továbbá szürke zsákvászonból készült s kis csuklyával ellátott csuhában jártak. Övük szőrből készült és cseresznye szinü volt, végén fehér bojttal. Éléstárt nem tartottak, hanem napról-napra élve csak a hívek alamizsnájából tartották fönt magukat. A fölös adományokat harmadnapon túl a szegények között kellett szétosztaniok. Szigorú vezeklési gyakorlatok mellett kötelességük volt buzgón végezni a karimát, a megyés főpásztor rendeletére gyóntatták a hivcket, hirdették az Isten igéjét stb. Gr. Barkóczy Ferencz egri püspök meghívta őket hazánkba s a karthauziak egykori kolostorát Felső-Sárkány mellett (in valle auxilii) 1758-ban felépíttette számukra. Itt azonban ugy látszik nem tudtak meghonosodni; a herczegprimási székre emelt Barkóczyban ugy látszik főtámaszukat vesztik Egerben. A rendalapitó kérelmére gr. Barkóczy Esztergommegyeben, Pélföldi Szt. Kereszten telepitette le őket (1763); kolostort is épített számukra és néhány növendéküket fel is szenteltette. Mária Terézia fentidézett rendelete véget vetett a rend további fejlődésének (hazánkban). Hgprimási ltár. Arch. Vet. P. E. "Vas- és nr. 1242. Intranea. 3) Scitovszky János hgprimás e század hatvanas éveiben a pálosok régi magyar szerzetét ugyanitt uj életre akarta kelteni. A czenstochaui (lengyelföldi) kolostorból ide költözött rendtagok azonban alapítvány hiányában ismét hazájukba tértek. Szt, Kereszt azóta világi pap (curatus) gondozása alá tartozik.
