Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
II. Adalékok Esztergom város és megye mivelődési s népességi viszonyainak történetéhez a XVIII. században - 1. Történelmi visszapillantás
58 Külön gyülekező helyök volt, külön istenitiszteletük; ünnepélyeiket és körmeneteiket nagy fénynyel tartották. Fő központjuk a római congregatio volt; az egyház részéről több rendbeli kegyengedményben reszesültek (pl. búcsúk). A Szentháromság társulata 1720-ban alakult férfi és női tagokból; a kir. városi piébánia-templomhoz tartozott. Kultuszának főtárgya a Szentháromság tisztelete : szervezetében tehát szintén teljesen vallásos jellegű. A társulat főleg a magyar lakosság körében örvendett közkedveltségnek. 1780-ban br. Sándor Antal volt az igazgatója (páter), neje, Viczay Eszter pedig védőaszszonya (mater). Elnöke a plébános, titkára pedig Simaga György. A körmenetek alkalmával 9 társulati tag felöltötte a vörös talárt s a lándzsával kezükben ők nyitották meg a társulati tagok menetsorát. A társulat temetésekre is kivonult 1 frt 20 kr. dij fejében, mely a társulati pénztárba volt fizetendő. A város piaczán látható Szentháromság szobra 1723-ból — összefügg e társulat fentállásával. A társulat megerősítő római bullája- és pecsétjeért járó 67 frt 10 drt. a tanács a város pénztárából utalványozta 1720-ban. 1) A Bold. Ssiiz skapularc-társulatának tagjai skapularét (legalább az elsőnek meg kell szentelve lennie az erre felhatalmazott paptól) viselnek s szintén saját papjuk vezetése alatt álló társulatot képeznek, melynek tagjai bizonyos imák elmondása fejében teljes vagy nem teljes búcsúban részesülnek. Hasonlóan vallásos irányú a rózsafüzér-társulat és Krisztus urunk kínszenvedésének társulata, mely különösen a keresztre feszitett Üdvözítő kultuszának szentelte magát. Tehát szintén vallásos jellegű társulat, mely a jezsuiták vezetése alá tartozik. (Congregatio agonizantis Christi ac dolorosae Matris Virginis.) Főünnepét fekete vasárnapon ülte; férfi és női tagjai voltak. Sz. Mária társulatához hasonló szervezete és szabályai is voltak. 2) A bölcselkedő, midőn jelen társadalmunk fegyelmetlensége s a valláserkölcsi élet átlagos hanyatlásának okai fölött elmélkedik, bizonyára nem hagyhatja figyelmén kivül e széles körökben működött társulatok modern hiányát vagy csekélyebb medrü szereplését sem. A vallásos társulatok üdvös hatását e korban csak jótékonyan egészítette ki az összes iparos világot magában foglaló czéhek rendszere; mert a czéhtestületek — alapszabályaikból folyó szigorúan vallás-erkölcsi iránya és fegyelmezettsége — csak előnyösen hathatott a közélet szellemére, a társadalom fegyelmére. Az egyházzal karöltve járó állam közrendőri és fegyelmi intézkedései is ily irányban hatottak. A korcsmák, vendéglők, kávéházak s egyéb nyilvános mulató helyek vasár- és ünnepnapokon csak a délesti isteni tisztelet után nyithatták meg (természetesen az utasok kivételével) helyiségeiket; e napokon a munkaszünet szigorú megtartását is az állam ellenőrizte stb. Ily vallásos és fegyelmezett társadalom légkörében természetesen az iskolai nevelés-oktatás is ') Kir. vár. pléb. ltár. 2) V. ö. XIII. Benedek pápa 1729. brevéjet. Institutum Societ. Jesu. Eitio Prag. 1757. Tom. I. 201.
