Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 6. Dunai hidak Esztergomnál
36 6. Dunai hidak Esztergomnál. L. I. ábra 1 szám. A XVI. és XVII. század második felében a törököknek állandó hajóhidjuk volt a Dunán. E hid Szt.-Györgymezőnek a primási gépgyár felé eső sarkától Párkány irányában szelte át a Dunát s a palánk nyugati oldala fölött érte el a balpartot. A XVI. századbeli török hajóhidról csak annyit tudunk, hogy ennek lerombolására a mieink részéről többször történtek kísérletek, amennyiben pl. földdel vagy kövekkel terhelt hajókat bocsátottak le a Dunán, hogy szétszakítsák a hidat. Rasid efendi, a hivatalos török történetíró 1) szerint az Érsekújvár ostromára (1663) induló nagyvezér, Küprili Amhát, Esztergomnál hidat veretett. Az érsekújvári kapitány, Forgách gróf, ekkor szenved vereséget Párkánynál. A nagyvezér ezután átkelvén a hidon, Dsigerdilen (Párkány) mellett ütött tábort — bizonyára az ott talált sánczok közt; majd Érsekújvár alá indul, hol Apafy, erdélyi fejedelem is megjelenik néhány száz lovas kíséretében s tiszteleg a nagyvezérnél — ruhája szegélyét csókolgatva. Érsekújvár is elesik Nógrád-, Nyitra- és Lévával; de a három utóbbi helyet Souches császári vezér csakhamar visszafoglalja, a török sereget Lévánál megveri s Párkányt és vele a hidat is 1664-ben lerombolja. A császáriak által fenyegetett Érsekújvár felmentése érdekében a nagyvezér a szentgotthárdi csata után ismét Esztergom alá szállott. Két nap alatt újra hidat veret a Dunán s átvonul seregével; néhány napig Dsigerdilen mezején jártatja ismét táborát, majd Érsekújvár alá vonul. A közbejött vasvári béke azonban véget vet a további hadviselésnek. E dunai hid állandóan fenmaradt az Érsekújvárral való összeköttetés érdekében. 1683-ban azonban a párkányi csata folyamán e hid részint a futó török seregek súlya, részint a ker. seregek ágyutüzének hatása alatt leszakadt és rommá lett. Ezóta a két Dunapart között rendszerint komp és csónak közvetítette a közlekedést. 1706-ban Rákóczy fejedelem Esztergom elfoglalása után Nyergesujfalu alól Esztergom alá hozatta le dunai hídját; de a császáriak közeledésének hírére aztán ismét szétbontatta. 1709-ben a császáriak Zeliznél a garami híd védelmére 4—5000 emberre való jól elsánczolt tábort állítottak fel. E sánczőrség és Esztergom között való összeköttetés czéljából Heister gróf, császári fővezér, meghagyja az esztergomi várparancsnok, br. Kucklándernek, hogy veressen hidat a Dunán (a császáriak rendesen a Komáromban készletben levő katonai hidparköt szokták volt felhasználni) s ennek védelmére építsen hidfő-sánczot a párkányi parton; rendeli továbbá, hogy az ó-bényi sánczokat is javíttassa ki s mindkét helyre helyezzen el kellő őrséget. E dunai hid apr. 26-án már készen is állott és május hóban a hidat védő sáncz is elkészült a párkányi parton. E sánczban Bottyán tudó') Munkája az 16(31 — 1722. év közötti eseményeket tárgyalja 3 kötetben. V. ö. Thury József: Az 1663—1664. évi hadjárat. Hadtörténelmi közlemények 111. füz. 365, 377 1. és IV. füz. 504, 521, 522 11.
