Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 5. Erődítések Esztergom vidékén - e) Karva és Nyergesujfalu.
34 gye jobbágysága e terhet pénzül köteles megváltani. 1651-ben a szölgyéni palánk javítására szükséges gerendák, 2 1/® öles czölöpök és egyéb fanemüek előteremtését és odaszállitását az Érsekújváron tartott megyegyülés Pilismegyére vetette ki. 1) 1655-ben Forgách György gróf a szölgyéni őrség (lovas-és gyalog) kapitánya. E palánk egyébiránt hadtörténelmileg nem szerepel. Magyar és Német „Zeöden" ugyan az 1613. évi adólajstromokban mint hódoltsági terület említtetik; de a határszélek vonala sokszor változott. A határszéleken a legmélyebb béke idejében is napirenden voítak a kölcsönös becsapások. A palánk tehát első sorban a török martalóczok esetleges rabló támadása ellen védte e falut és a vidéket; sőt egy ideig (1663 azaz Érsekújvár elestéig) Esztergommegye egyetlen be nem hódolt részét képezi. Legalább a beléje helyezett őrség arról tanúskodik. Ma már a palánknak nyoma sincs többé s még emlékezete is kihalt lakossága körében. e) Karva és Nyergesujfalii. II. Rákóczy Ferencz fölkeléseidejében (1703—1711) a kuruczok rendesen Karva és Nyergesujfalu között keltek át a Dunán. DunaFöldvár után ez volt legfontosabb átkelőjük (passus). A hires Vak Bottyán ez átkelőt védi első sorban s ezzel együtt mögötte fekvő birtokait (Bátorkeszi, Köbölkút, Kis-Ujfalu, Béla, Gyiva stb.) Bercsényi Miklós gróf 1705-ben Karvánál sánczot hányatott. A sáncz őrsége fedezi az átjárást s egyúttal megakadályozza a komáromi és esztergomi császári őrségek között folyt szabad dunai közlekedést. 2) Utóbb, 1706-ban a La Motte franczia hadmérnök terve szerint épült szentkereszti (a nyergesujfalusi kalváriahegyen) sánczok segélyével nemcsak teljesen elzárták a vizi utat, hanem elzárták egjaittal az Esztergomba vezető szárazföldi utat is. II. Rákóczy F. t. i. a nagyszombati békealkudozások meghiúsulása után nyomban Esztergom ostromára indult. E czélból a karvai és nyergesujfalusi sánczok ótalma alatt talpakból hidat köttetett át a Dunán. A Vág folyón Sellyéig szállított szálfákat szekereken Karva alá hozták, hol Le Mere franczia hadmérnök vasmacskák és kötelek segélyével hidat épített belőlük. 3) Nyergesujfalu fölött két czukor-süveg alakú s igen meredek hegy emelkedik, a melyekre Rákóczy F. 4) erős és faczölöpzettel is ellátott redoute-okat építtetett; a harmadik magaslat a Duna mentében (a mai falu fölött, a keletre fekvő redoute-tól vagy 80 lépésnyire) feküdt. Rákóczy ezen jó tábori sánczot hányatott. E mély árokkal körülvett tábori sáncz Bél M. leírása szerint 5) körülbelül 150 lépés hosszú s átlag 40 lépés széles volt. Rákóczy tudósítása szerint itt ásás közben igen sok római emléket és feliratokat találtak, a melyekből kitűnt, hogy e pont Marcus Aurelius császár idejében (161—180 uraik. Kr. után; a császár e tájékon győzte le a Dunán áttört marcomannokat) egy római legio elsánczolt táborhelye volt. U. o. 25 1. 2) Archívum Rákóczianum n. k. 310, 537, 569 1. 3) Archívum Rákóczianum V. köt. 110, 125 1. 4) V. ö. Emlékirata 178 és köv. 1. 6) Id. m. 148 1.
