Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 4. Esztergom sz. kir. város
29 V. Miklós pápának e szenthez irt leveléből eme szavak: „VaDe Ioannes VlnCes tVrCam." Fölül: „DVCe Caplstrano trlVMphVs," szavak valának olvashatók, másik felén a Melchisedechtől kenyeret nyert Ábrahám képében Savojai Jenő fővezér remekül himezett alakja vala látható e ragyogó szavak között: „EVgenI agenDo VlnCes tVrCaM." Belső részén pedig aranynyal és gyöngygyei ügyesen varrott oltári szentség alatt e felirat volt olvasható: SaLVtarls hostla tV CLeMenter Da robVr." Ezen kereszt után mentek a ferencziek, a jezsuita atyák, az ünnepélyre megjelent lelkészek, mind egyházi öltönyben. A menetet Schebach capistrán atya, a szent-ferencz-rend őrnöke, (custos) az oltári szentséggel, menyezet alatt, fényes segédlettel és a két városi lelkész kíséretében vezette, többször áldást adva a buzgó népre. A menyezet után 600 piros és zöld szalaggal ékesített fehér öltönyü leány következett, kik nemzetiesen leeresztett, szűzi szeméremfonta koszorú hajfürttel, ajtatos asszonyi sokaságtól körülvéve, egymást felváltva vivék a B. Sz. Mária ez ünnepélyre válogatott Ízléssel kicsinosított képét. — Alig közelitette meg az őrnők Szt. Anna templomát, midőn a templom előtt szabatos rendben állott katonaság, (a kolostor főkegyelője Kucklánder Ferencz várparancsnok meghagyásából,) majd a várfokán levő ágyuk- és mozsarak üdvözlő lövésekkel fogadták a körmenetet. A beigtatási beszéd után három nyelven hirdettetett az Isten igéje; az énekes mise alatt 5000 ember járult az Ür asztalához. Az ünnepély „Te Deum"-mal végződött; az ágyuk-, taraczkok- és puskákból háromszor ismételt tisztelgő sorlövés képezte az ünnepély záradékát." *) Az építkezés tovább folyt s a maiglan fentálló épület 2) csak 1755-ben lett befejezve. A templom laza talajon, részben czölöpökre épült s nem valami szilárdan; e miatt 1745-ben a templom egész hajóját lekellett bontani és újra épiteni; ekkor épült a torony is a sekrestyével. A lóretomi kápolnát Truchlin Benigna asszony, a várparancsnok, br. Kucklánder neje építtette s oda is temetkezett (1726.) A főoltár, az orgona, Xav. Szt. Ferencz mellékoltára br. Kucklánder költségére készült, ki 1719-ben ide, a mellékoltár alá lőn eltemetve. A nyugati templomfal elhajlása miatt e század közepén ismét repedések mutatkoztak a szentély- és hajó boltivén. E miatt 1857-ben a falat külső támaszfalakkal erősítették meg s a belső megújítás is megtörtént. A kolostor tagjai a lelkészi teendők terén segédkeznek. 8) A Szt. Tamáshegy aljában feküdt Seviber falu; a káptalan birtoka volt s utóbb teljesen Szt. Tamásba olvadt. Egy utczából állott, melynek végében egykoron (a török hódoltság előtt) az ágostonrendiek kolostora (külön perjelség) és Szt. Annáról czimzett temploma állott. Az 1531. évi adólajstromban 4) „Zenth Anna azzony utcza eleje" mint a káptalan faluja említtetik. A XVII. század végén Szt. Tamástól külön — Zember vagy Sember név alatt fordul elő az adó') Knauz N. Paulai Szt. Vincze leányai. 1865. 77. 1. A XVII. század közepén 16 plébánia (44 faluval) tartozott a kolostor alamizsna-kerületéhez. Mindkét kolostornak volt posztó készitő és festőműhelye ; mert az egész Mária tartománybeli ferencziek részére itt készítették a posztót. -) A Főapát-utczára eső szárny második emeletét Trefort miniszter építtette a bosnyák ferenezrendi növ. papok részére. 3) V. ö. Brevis História C. O. S. Francisci Seraph. r. pr. S. Mariae 1869. 53—67 1. 4) Budapesti országos levéltár. Comit. Strigon. liber XXXIV. Tomus XL.
