Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 3. Víziváros máskép Érseki vagy Belváros
22 68. Kirohanásra készült ajtó a várfalon (Szt. Györgymező felé). 69. Vízlevezető csatorna, mely a nagy dísztérről a macskauti lépcsők alatt a Dunába öntötte tartalmát. X. Lépcső- és kocsifeljárók a mellvédhez. Y. A római őrtorony (Quadriburg) alapfalai. 3. Víziváros, máskép Érseki vagy Belváros. (I. ábra 1. szám.) 70. A török uralom idejében épült kis körbástya, mely kazamatával is el volt látva. A Szt.-Ggyörgymezőre vezető mai közlekedési utat 1763-ban nyitották meg, — a kör-bástya alatt állott várfalon ütött réssel. E bástya részben ma is látható. 71. Sarok-bástya a héviz-forrás által hajtott malomnál. Ma is fentáll. 72. A malom és hévíz-fürdő a török időkből. Most is látható. 73. Érseki magtár. A török világban ez volt a vizivárosi törökök imaháza, amely fölött egykoron torony emelkedett. E helyen egyúttal kapu is volt a várfalon; t. i. ezen ut vezetett a törökök dunai hídjához. 74. Ujon épült vízlevezető csatorna. 75. A várépitkezésekhez tartozó meszes gödör. 76. Köz-kut. 77. Falromok a macska-utnál. 78. Kétoldalú és egy homlokzatú kis bástya. Régisége miatt akkor tájban lett megújítva. Ma is fentáll. 79. Az érseki tiszttartó lakása. 80. A vizivárosi plébánia-templom; Keresztély Ágost szász herczeg és prímás költségén épült (1708—1714.) Batthyáni herczegprimás idejében (H. József alatt) a vizivárosi plébános lakásává alakíttatott. 81. A plébánia-épület. 82. A kriptába vezető lejáró. 83. A jezsuiták székháza és temploma. A jezsuitáknak már 1686-ban volt itt missióházuk; de templom nélkül. Széchényi György eszt. érsek 1684ben alapítványt tett számukra s ezzel végleg letelepítette őket. Acatius Ferdinánd, a jezsuiták tartományi főnöke (1688) a rend költségén, egy régi templom romjain, uj templomot és gymnasiummal összekapcsolt székházat épített. 1) 1714-ben 3 házhelyet vettek a gymnasium kibővítésére; 1729-ben pedig a templom kiépítésére és bővítése czéljából megvették még a szomszédos harminczad-házat is. Kezdetben 6—7 rendtag lakta, 1730 óta pedig 10—14 között váltakozik az itt lakó rendtagok száma. Eltöröltetésök után (1773) templomuk a vízivárosiak plébánia templo') V. ö, Weiser Frigyes; A kath. iskolaügy Magyarországon. III. fasc. part. I. 1855, 271- 1-
