Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)

20 31. A nagy víztartó a kis piaczon; űrtartalma 5000 akó. 1822-ben félig betöltötték és meszes gödörnek használták. 32. Az őrség lóistállója. 33. A Bold. Szűz (Bakocs) kápolnája. L. föntebb 27. sz. alatt. 34. A pattantyúsok tisztjeinek lakása. 35. 36. Fegyver és egyéb hadszerek tára (ágyutalpak). 37. Rozzant, régi lépcsőzet, mely a magasabban fekvő belső kapukhoz vezetett. 38. A lőpor-raktár. Nyilt elejü, boltíves romjai ma is láthatók. Boltivei után ítélve hajdanában előkelő egyénnek palotaszert! lakása lehetett. Ezen épület előtt 1706-ban (kelet felé), bár csak romjaiban, de még fennállott az ugrókut, melybe — egy 1706. évi katonai térkép szegélyjegyzete szerint — a törökök ólomcsövekben vezették be a jó ivóvizet, még pedig az Ispotály-hegy megöl, mely a cserepesi téglaégetőknél fekszik. A Csurgó-kut vizét levezető alagcsövek maradványai még századunkban is láthatók voltak. 39. Boltíves helyiség, (laboratórium), melyben a lőszereket gyártották. 40. A 3. számú emeletes kaszárnya. Ma is fentáll. 41. Ennek peczegödre a kisebb azaz rövidebb körfalon (tornyocska alakjában). 42. A várbeli markotányosok lakása. 43. Tisztek lakása. Maiglan fentáll. 44. A ma is fentálló Lipót-bástya; az erődítések legemeltebb fekvésű pontja, kőből emelt katonai őrtornyocskával. A rajz egyúttal a bástyában rejlő 8 jó kazamátát is feltünteti a négyszögkövekből épült víztartóval együtt. A romladozó bástyát III. Károly alatt br. Schuknecht várparancsnok újította meg utoljára. E kazamaták a vár legrégibb épületrészeihez tartoznak s valószínű, hogy — mint Bonfinra támaszkodva föntebb is emiitettük — Vitéz érsek idejéből származnak. Faragott kövekből épült oldalfalai s az oszlopfődiszitések alapján az első kazamatát régi kápolnának vélik. A nagynevű Simor J. bibornok stylszerüleg megujittatta s kápolnává (Szt. István) alakította át e helyiséget. 1825-ben Septímius Severus római császár idejéből (193—209 Kr. u.) származó görög pénzt találtak benne. 45. A Lipót-bástyáról e kazamatákba vezető lépcsőzet. 46. Az első (legbelső) várkapu; két egymás mellett fekvő kapuval volt ellátva. 47. Az őrség másik lóistállója. 48. Deszkából készült széna-csűrök (2). 49. Az alsó-bástya (alantabb fekvésű) szintén kőből épült katonai őrtornyocskával. Ma is fentáll. 50. Lépcsőzet, mely lefelé — a bástyafal mélyebb fekvésű ajtaján át a várárokba vezetett, mely utóbbi a várkapu hidjától kezdve a 110 számig futott. 51. A második várkapu. 52. A felső sikátor (Zwinger), mely a várral és