Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából
I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)
18 torony teteje csonkán állott. A XVIII. században még föntlevő hagyomány szerint a török pap (hodzsa) reggel és esténként e toronyból hivta imára izlam hiveit Allah Ji Allah stb. kiáltást harsogtatva. A templom oldalán állott Bakocskápolnát a törökök mecsetképen használták. A hivők bejárata északon volt (a katechumenek előcsarnokáról balra), hol a belépők G fedett tornáczba jutottak, melyben Szt. Lukács és Szt. Miklós oltára állott; itt volt a kripta lejárata is; a tornácztól odább levő helyiségben a Szt. Háromság oltára állott. E helyiségtől balra feküdt az őrkanonok lakása, H. A katechumenek csarnokából a kiválóan műértő Ízléssel épült J kapu (porta speciosa) a bazilika hajójába vezetett. A kapu ivezetében alkalmazott színes márványon hajdan látható volt a bazilika és a vár képe, továbbá Jób érsek és III. Béla király alakja — külömböző feliratokkal. A szépmivü kapuzatból kevés emlék maradott fönt; 176-t máj. 2-án a ledőlt torony súlya összezúzta; törmelék-darabjait pedig idővel elhordták. 1) E kapuzat fölött volta khórus, két oldalán pedig torony állott; a jobb felől látható K azaz Szt. András tornya, habár nagyobb részében lerombolva, 1819-ben még fennállott. E torony földszintje 1503 óta kápolnává alakult. (Szt. András káp.) A hivők kegyelete Krisztus önostorozásának szobrát helyezte el benne s itt végezte áhitatosságát. 1819-ben egy kis toronynyal volt ellátva; 2 kis harangja a mellette fekvő Bakocskápolna szolgálatára volt rendelve. L a balra eső Szt. Jeromos tornya már Barkóczy idejében teljesen szétromboltatott. E torony földszintje is kápolna volt 1499. óta. (Szt. Jeromos káp.) A szépmivü főajtón belépő tekintete M M két góthstylü oszlopsorra (ötöt oszlop) esett melyek az egész bazilikát 3 (1 fő és két mellék) hajóra osztották. A balra eső mellékhajótól N ajtó a Kanizsai János érsek által emelt kápolnába (Nagyboldogasszony tisztel.) vezetett, melynek sekrestyéje is volt. A bazilika északi oldalánál folytatólag fekvő O négyszögű helyiség (előtti a sekrestyével) szintén kápolna lehetett vagy kincstartó czélokra szolgált. Emeletes volt; a földszinti helyiség összes boltiveit a közepén álló oszlop tartotta. Kis folyosószerü szük lépcső vezetett fel az emeletre, melyen Vitéz János nagyszerű érsek hires könyvtára volt elhelyezve. Később a várparancsnokok a lerombolt emelet helyett földet hordattak e földszint boltozata fölé, hogy lehetőleg bombamentessé tegyék. Abrakot és egyéb élelmiszereket tartottak benne. Ezen épülettől folytatólag — a szentély irányában állott P a tanácskozó terem ; a szentély két oldalán — a bazilika háta mögött két márványból készült ékes torony Q Q emelkedett. A két mellékhajó végén R V szintén kápolnaszerü helyiségek láthatók. E helyiségek felől mindkét oldalról 3 lépcső vezetett a középső vagyis főhajóba, innét pedig ismét 5 lépcső az emelt fekvésű A szentélybe, mely hatszög alakban végződött. A középhajónak ezen S és T között fekvő része volt valószínűleg az eredeti bazilika; mig a többi rész a későbbi időkben lett hozzá toldva. A jobbra eső mellékhajóban U betű a ') Rajzát és leírását 1. Máthes müvében 34 1. T. IX. üt. D és E.
