Villányi Szaniszló: Néhány lap Esztergom város és megye multjából

I. Esztergom és vidékének erődítései; a Várhegy, Víziváros és Esztergom sz. kir. város helyrajzi viszonyai - 2. A vár alap- és helyrajza az I. ábra 1. sz. térképe alapján (1756)

15 mélységben telve volt földdel; ezt kihordták s a szentély egy részével a Bakocs­kápolna javadalmas papjának lakásává alakították. Az f betűvel jelzett épületrész rendeltetése fel nem ismerhető; g ablakok és li bejárat építési módja arról látszik tanúskodni, hogy ez épületrész későbbi időkből származik. Nem lehetetlen, hogy ez a katechumenek számára épült előcsar­nok (vestibulum); a hasonrendeltetésü e helyiséget pedig a templomhajóhoz kap­csolták annak kibővítése czéljából; a többi rész tehát a szentély és hajó együttes alapfalait ábrázolja. Feltűnő a templom azon építkezési sajátsága, hogy az a és i be­tűk közt elterülő nyugati rész 2 lábbal szélesebb, mint a szentély elején, b és c kö­zött ; ekét betű jelezte tér közepén állott a k betűvel jelzett főoltár. Egyetlen darab tégla sem volt az alapfalazatban ; csupa faragott köveket és valamely más, régi épü­letből vett piros-vagy zöldszinű oszlopfőket használtak fel az alapfal lerakásánál. E templom a bazilikával (Szt. Adalbert) egyenlő magasságú vonalon állott; de midőn Barkóczy érsek 4 ölnyire lehordatta a vár közepét, ez épületek és alapfalak is a bazilika romjainak nagyobb részével együtt az alantabb fekvő mélyedések feltöltésére és a talaj kiegyenlítésére fordíttattak. Az alagút melletti pinczéket is már Barkóczy építtette, eredetileg közlekedési útvonal czéljából. 12. Kaszárnya (2 számú) a tisztek és legénység számára. 13. Kisebb szabású földalatti tömlöcz a nagy dísztéren (nagy piacz). 14. A Bold. Szűz szobra a nagy dísztéren. E szobrot a nagy pestis idejé­ben (1710) a várparancsnok, br. Kucklánder neje, Truchlin Benigna hitbuzgalma állíttatta föl. E szobor innét 1823-ban a mai káptalani könyvtár helyén áilott facsoportozat elé helyeztetett át; .e könyvtár felépítésekor pedig a várba vezető gyalog ösvény nyugoti utfordulójánál állíttatott fel, hol jelenleg is látható. 15. A mély kut. 16. A várparancsnok emeletes lakása; egykoron az érsekek müizléssel épült szép palotája volt. Vitéz érsek a palota egyik részéhez nagy éttermet épített, melyhez északfelől gyönyörű kettős erkélylyel ellátott folyosót kapcsolt — vörös márványból. Az étterem falait festmények: a magyar királyok és seytha ősök arczképei díszítették. Az étterem fejéhez egy boltíves kápolna sorakozott, melynek falain a Sybillák alakjai valának láthatók. Azonfelül gondos­kodott itt fürdőszobák- és hüsülő helyekről; kettős kertet is létesített, melynek díszét emelték a nyílt oszlopcsarnokok és az emeltebb fekvésű folyosó. A szikla­fal mellett — a két kert (tehát az egyik függő kert volt a várhegy oldalán) között — gömbölyű bástyatornyot épített, melyben külömböző étkező és egyéb kisebb helyiségek voltak, melyek fölül különféle szinü üvegablakokkal valának ékesítve. Különös kedvteléssel és előszeretettel tartózkodott egy kis kertilakban, mely a Dunára nézett s hol a kerti tartózkodás mellett a gyönyörű kilátást is élvezhette. Valóban egy bölcselkedő és szemlélődő léleknek nagyon meg­felelő volt e tartózkodási hely — úgymond Bonfin. A bazilikát tűzálló üveg­mázos cseréppel fedette és az egész tetőt kevésbbé lapos alakban ujittatta meg. 1) ') Id. m. és kiadása p. 445.

Next

/
Oldalképek
Tartalom