Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

A temető művészei, kőfaragói

491* jutott «1 ide a sírok ciprusos, szomorúfüzes földjére, A múlt század elején jött át Zsámbékról Esztergomba Fiedler József. Egyik legrégibb kőfaragója annak az ellenőrizhető idővonalnak, amelyet szemre tudunk venni a fennmaradt gyérszámú emlék és bevésés jelezte név segítségével. Korábbi időből való sírkőfaragóval a sírok fejénél nem igen találkozunk . Id. Fiedler József nevét, munkáját, annak emlékét jobban megőrizte az esztergomi bazilika oszlopcsarnokánál kifejtett kőfaragó munkássága, A hatalmas kőoszlopok, lépcsők, a tympanon keretei panaszosan keseregték vésőinek hasogatását, kalapácsainak döngetését, hogy később, földön esett szenvedéseik után annál felszabadultabban hordozhassák koronázott fejüket, s nézhessenek át a sorsfolyón keresztül Szent István erdőbokrétás hegyei felé, Szcitovszky János hercegprímás bízta rá a csak ritkán adódó feladatot, hogy megbízatása teljesítésével azután a kész munkát ő adhassa át a nagy utódnak, Simor Jánosnak. A megmaradt apró pár kereszt bizonyára tisztelettel s a nagy, előkelőbb testvéreknek kijáró hódoló büszkeséggel figyel fel és hallgatódzik, mikor megkondul a bazilika nagyharangja, s a hangverte falak errefelé verik nekieredt kősóhjtásaikat. Fia, ifi. Fiedler József lépett kőfaragómester atyja nyomdokába. Az ő nevével jelzett sírkő már nagyobb számban