Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől
Hulló levelek, szálló gondolatok
8 árnyoldalát egybefoglaló, ragyogást, borulást együtt tekintő világnézésben. Ezeknél a szem éleslátását nem zavarják a nyugtalanító, megtévesztő egyoldalúságok. Tudják, a megnyugvás, lemondás csendes alázata és megbékélt mosolya is hozzátartozik az életteljességhez. Igaz, ez a figyelő, nézelődő élet is elsorvad egyszer. Elmúlik, mint az ősz virága, de nem tébolyító sors túllenni egyszer az elkerülhetetlen dolgokon : jón, rosszon egyaránt. Különösen, ha tudjuk : semmi földhöz kötött sem tart örökké, még a könnyes-bánatos, lehangoló elmúlás sem !
/