Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

64 cal közepén emelkedik. Gáthy Zoltán jeles építészmérnök alkotása. A sírbolt szebb környezetet érdemelne. A halállovak állandóan ügetnek. „Kengyelt óidnak, megállanak. Mindig van szabad paripa s mindig van gazdátlan nyereg." Bármerre térülünk, fordulunk, nyeregből szállottakra figyelmeztetnek a vasráccsal körülkerített apró lakások, sírkövek és felírások. A Reviczky-család sírboltjától vissza kell kanyarodnunk, hogy az első út második szegélyén vehessük sorra a síremlékes nyugvóhelyeket. Kollár-család komorarcú sírkövén Kollár Antal nevét hozzák egybe a futó betűk legelőször. A város egykori polgármesterének koporsója mellett halóporában nyugszik második felesége ; Szilva Júlia. Az utánuk sorrakerülő Kollár Péter Esztergom vármegye árvaszékének elnöki tisztét töltötte be. Kollár Mária és Kollár Antónia is rálépett a kiosztott időben a családnak végtelen messzeségbe vesző útjára. Manigai Mihály-t s a többi hozzátartozó eltávozottat a csendes nyugvás áldásával búcsúztatják az ittmaradottak. Idézik a sír éjjelét, mely „csak múló, mint az élet ide fenn." A Steinbach-család sűrűn lakott sírboltjának szomszédságában a baranyanádasdi Feichtinger-család síremléke tartósabb időzésre kényszerít. Esztergom városának egyik kiváló fia tért ide testi pihenőre, a szülőföld meleg hantjai közé :