Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - II. telekrész

62 kis unoka, a virágarcú Zsiga Zsuzsika mellé, akinek röpke, földi napsugárélete csak öt rövid esztendőre csillant meg a földi térségeken. Legelőször Zsiga László került a földről elimbolygó árnyak hallgatag helyére. 11 évvel rá követte a nemes úrfit „hűséges dajkája" : Csiba Mária. A fajtát és embert szerető magyar nemesi család helyet biztosított a „népközösséghez" tartozónak a földalatti kúriában is, akkor, amikor még nem volt divatos az „elv" harsonázása s csak az „Evangélium" meg az úri magyar gondolkozás igyekezett irányítani. Zsiga Zsigmondné Boizenhardt Anna neve után szovátai Hajdú István zárja a sort. Az ő érkezésére hengerült el utoljára a fedélkő a sír nyílásáról, mikor Hajdú Istvánnak, az esztergomi érseki javak volt jószágkormányzójának fiatal, 33 éves fiát hozták síri pihenőre. A Meszéna-család fehérrácsos, nyilt feljárású családi sírboltjában Meszéna Lajos, a hercegprímási javadalmak főintézője s felesége, Meszéna Lajosné Bellovits Mária alussza síri álmát. Üj idők anyagnyelvén igyekszik szóhoz jutni a nemes Huray-család sírépülete, A négy oszlop hordozta, műkőből készült kerekded-alakú súlyos, egyszerű vonalaiban is tetszetős tető a végzet nehézségével borul a sírboltfedél fölé. A borongó félhomályt csak növeli a háttér apszisszerű kiképzése. A térhatás szempontjából is ügyesen megoldott lépcsőzetes félmauzóleum Huray Ferenc-nek,