Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Sírok fölött, a Kálvária lábánál

476* Figyelmed elkerülik a romok, amelyek ott sírnak-jajgatnak a sikerek hideg, sima, csillogó márványköve alatt. A gyűlölködést ne engedd be családodba, környezetedbe, főleg magad ne vesd oda mindent felperzselő tüzének, kényének-kedvének. Gyűlölni egy élet hosszú, és szeretni úgyis rövid ! Ne kérikedj a különböző, tetszetős filozófiáikkal, Minden bölcselet annyit ér, amennyire megnyugtató választ tud adni a lét két leggyötrőbb valóságára: a szenvedésre és a halálra. Ennél a két kérdésnél csak a Megfeszített áldó, szent tanítása tud eligazítani és felemelni a föld porából ! Szenvedsz ? Mindnyájan ezt tesszük ! De hát miért ? Feltett kérdésedre tudomány, művészet nem fog válaszolni. Mi mindent adnál érte, könyvtárat, a szellemnek minden felhalmozott kincsét, csak egyetlen vigasztaló szóra tudnál ráakadni, amitől az agyonkínzott szív megszűnnék gyötrődni. Isten szentje megadja rá a választ. Ha szíved bűnös, azért szenvedsz, hogy megtisztuljon ; ha szíved tiszta, azért gyötrődsz, hogy Isten kipróbáljon. El kell fogadnod : Isten keze akkor is jóságos, miikor sújt, akkor is áldó, mikor csapásokkal látogat. Égi rendeltetésed öntudatát be sokszor lepi el a földi kéreg, temeti el a világ sűrű iszapja ! Te nem tudsz ráütni tulajdon szívedre, sokkal gyengébb vagy ehhez ! Ilyenkor jön az Isten ! Ráilleszti