Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

458* sának jóvoltából. Ide is elkerült, hogy leányát visszaadja a földnek, melyet kardjával jobban védett, mint a beszélte nyelv erejével. A fennmaradt tájékoztató írás szerint a kis leány anyja : Madarász Jozefina. Katona gyermeke mellett katopa piheni a hadi fáradalmak testi-lelki erőket senyvesztö szenvedéseit. Sztámusz István hősi áldozatára figyelmeztet a kőkereszt a kő rohamsisakkal. Az első világháború 1915-ös esztendejét idézi, mikor négy világtáj felé verekedtek a magyar regimenteik. Kiugró kőemelvény egyenestartású márványkeresztet hordoz terhet könynyen bíró hátán. A katonás rendre fogott betűk Oszvald Károlyné Tatár — a belvárosi plébánia halottaskönyve szerint Tatai — Mónika síri szállására ügyelnek. Magyar katonasorsot sejtetnek életének körülményei. A lengyelországi Tarnopolban született 1817-ben. Abban az időben, amikor Napoleon végleges bukása után az Európát végigmasírozott nagy ármádiák ezredei a békésebb helyőrségek falai közé vonulhattak pihenőre. — Nemesoroszi Oszvald Károly vasúti raktáros a sír időrendben szállást kapott lakója. A csehországi Josefstadt-ban született. Idők múlásával életének útiránya Esztergom-ba kanyarodott, hogy napjainak mérlegre kerülése után az ősi város temetőjében vegyenek számára pihenőhelyet. A kőperem hátán csokorbakölött szegfűk lankadoznak. Arról beszélnek,