Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

446* kis ötesztendős D. Kornélé s D. Istváné, aki az esztendők 17. határkövéig jutott el az élet kiszámíthatatlan útján. Felesége, gyermekei mellé jutott pihenőre Dóczy Antal, a régi város egyik szorgalmas kereskedője. Üzletének ajtaja ott nyílt-csukódott a Kossuth L.-utca s a Hősök-tere találkozó sarkán, a mai Nelhűbel-üz\et helyén. Foglalkozását később városi hivatallal cserélte fel, s mint ny. városi adópénztáros fejezte be munkás életét. Aranka leánya jelentkezett utoljára övéinek hívogató szállásán. Hosszú vonalban a temetőnek valóságos kis helyőrsége sorakozik fel a Fekete-család-nak messzi útra behívást kapott tagjaiból. Fekete József fakeresztje áll a sor szélén. Id. Fekete József vámos emlékfája következik tovább. Fekete Mariska, Fekete Józsefné, Fekete Magda neve vet fodrot még messzebb a betűk egyre özönlő hullámhátán. Özv. Czibik Ignácné Bauer Mária frissen dombolt sírján virágok sűrű sora mosolyog csendes éneket az unokák idezarándokló hálájáról, a gyermekek hűséges szívéről. Jobbágy Ferenc szíjgyártórrester sírja előtt megilletődéssel merengenek el azok, akik a régi szabású, munkájukkal megbecsülést szerzett mesterekben nemcsak a szakma ügyeseinek, rátermettjeinek örvendeztek, hanem a becsületnek, megbízhatóságnak, a polgári erények élő példájának is hódolhattak. Fakeresztes sorok hullámzanak tova a