Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - X. telekrész

437* A sírok sora nem nyúlik végig a temető faláig. A ház innenső sarkának vonalában fölfelé jó pár lépés távolságra a sírásóid veteményes kertje zöldéi és virágzik. Itt is, ott is az élet titokzatos kinyilatkoztatásairól énekel a temető őrző-, termőföldje s arról, nem embernek találták fel, hogy botor eszével határt, mesgyét szabjon-vonjon az élet és enyészés egymásbafutó területén. Kőre erősített vastábla tömör sorai Borik József nevét hordozzák. Életében a csendőrség szolgálatát vállalta. Mint tiszthelyettes osztogatta parancsait. De hát egyszer, iiam is olyan későn, neki is engedelmeskednie kellett. A legnagyobb Ür osztott parancsot. Azóta a csend országának nem őrzője, csak hallgatag lakója a közös sors joga és végzete alapján. A bencés gimnázium apró diákjai, különösen diákéletük kezdő szakaszán clfogodó szorongással lépték át a bencés székház kápolnájának küszöbét. Féltek a kurta szavú, vastag szemöldökű, sokszor mérges nézésű Lezsánszky Ágoston-tói, aki a sekrestyés teljes hatalmú méltóságában rendelkezett, utasított és szolgáltatott igazságot a szavak anyagtalan hatalmával. Csak később vették észre : nem minden fájó, rossz és ijesztő, ami híjával van az elomló lágyságnak. Az összeráncolt szemöldök mögött meglátták a megszokott munka nem mindig mosolygós szemét. A pattogó szavak talán határozottabban elirányítják a határozatlant s a bizonytalankodót, s a mérges nézés nem