Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

413 majd Gerendás Borbála társult melléje a „messze úton," mikor számukra is ütött a távozás órája. Hálás gyermekei állították „szeretett atyjuknak" sírja fölé a kegyelet kőke­resztjét. Isten boldogságosztó nyugalmát esdik Ács János úrra, aki a negyven­nyolcas időket előző esztendőkben strá­zsamester-rangban szolgálta a nemes, ki­rályi várost. Régi, kihalásra ítélt, pusztuló temető képe kísért új cort érő utunk kezdő állo­másán, Közelebbi, távolabbi mult találko­zik itt ö-ssze a kőhasábok övezte, vadvi­rág felverte temetőszálláson. A sziléziai márvány még keményen állja a soros vártát halott urainak és úrnőinek mélybe csuszamlott lakása előtt. Szvoboda Fe­renc szabómester nevét jelenti a szállás elé érkezőnek. 79 éves korában tették lé­lekelbocsátotta testét a föld mélyében megvetett síri nyoszolyára. Felesége, Bcnkő Julianna már tovább tartózkodott a földi térségeken. Itt töltött napjai 86 etztendő napos öröméből, könnyes bána­tából szövődtek össze. A százéves, Deutsch Bródból errefelé elszármazott id. Szvoboda Ferenc egy század temér­dek emlékével hanyatlott át az örökké­valóságba. — A keresztet tartó hatalmas kocka alap mellén a felsorolt nevek mind nagykort megért emléksorsokról számol­nak be. Az id. Szvoboda Ferenc életének társa, Szvoboda Franciska, szintén elő­rehaladott korában botorkált övéinek nyugalmas tanyájára, Az emlék oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom