Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - IX. telekrész

400 delmeskedett gondját viselő édesatyjának. Beiratkozott a bencések esztergomi iskolájába, s minthogy akarat feszült benne, értelem sugárzott lelkében, sokat adott a becsületre, hogy szidás, büntetés ne érje, szégyenítés ne sújtsa érette, neki úlő szüleit, rövidesen az intézet legkiválóbb tanulóinak sorába került. — A gimnázium hat osztályának elvégzése után Pannonhalmán jelentkezett Istennek és nevelő rendjének szolgálatára. Kitűnő képességei, rendtársainak bizalma a rend élére juttatta. Pannonhalmi főapáti méltóságában 1842—65-ig intézte a rend ügyeit, s így rájutott, hogy a negyvennyolcas idők viharos, háborgó tengerén az ősi intézmény veszélyeknek odadobott bajáját kormányozza. Rimely János Mihály neve erősebb hullámzással került bele Esztergom város történetébe. Mikor a szabadságharc bult.ása után a hírhedt Organisations

: Qtitwurí a magyar középiskolákat is majához húzta, az esztergomi, addig 6 osztályú gimnáziumot nagy veszély fenyegette. Az abszolutisztikus kormány az esztergomi iskolát nem sorozta a teljes gimnáziumok közé, ezért az 1850—51. tanévben négyosztályú intézetté kellett erőtlenednie. A város közönsége mindent megtett a fenyegető veszély elhárítására. Az ügynek megnyert Scitovszky János hercegprímás, a megye, a város a legmesszebbmenő áldozatokra is hajlandó volt a 8 osztályú főgimnázium elnyerése érdekében. Nem utolsó sorban Rimely