Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

376 való Deák. Meghalt 13-dik Januáriusba 1845. Életének 13-ik évében. — A bars­megyei Garamszentbenedekről várojba szakadt kis diák — a bencés gimnázium II. o. tanulója — itt piheni rövidre sza­bott életének múló fáradalmait. Bársony­füves sírján a mindenki jóságos Kertésze omló sárgavirágos nárciszt hajtatott ki a föld meleg szívéről. A dombnak felfutó Kálvária-út tenge­lyében magas, karcsú, szépfaragású em­lékkő őrködik. Klasszikus elemek sereg­lenek össze a márvány testén az iskola csaknem összes tartozékával. A zsámbáki származású Brutsy-család pihenni tért tagjai fölött vigyázza a síri nyugalom csendes álmait. — Brutsy László keres­kedő nyitja meg a könnyel búcsúztatot­tak hosszú sorát. Fia Brutsy József-nek, aki 1818-ban Zsámbékról jött Esztergom­ba. Brutsy László a város jónevű keres­kedőinek sorába tartozott. A maguk ide­jében kvesztoroknak is hívták őket, sőt a család régi iratai között az aprólékos (vegyes) kereskedő elnevezéssel szintén sűrűn találkozunk. Üzletüknek régi he­lyisége a régi Buda-utca, ma Kossuth Lajos-utca Hősök-terére néző sarkán hú­zódott. Az 1838-as nagy árvíz összeom­lasztotta. Helyébe a víz visszahúzódásá­val az Ausztriai Nemzeti Banktól felvett kölcsönön szép, nagy kőből emelt ház építését kezdték meg ugyanannak az esz­tendőnek augusztusában. — A sír sorra kerülő lakója B. Lászlóné Tertina Mária, Utána a másodiik feleségnek, B. Lászlóné

Next

/
Oldalképek
Tartalom