Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - VIII. telekrész

349 Nedeczei Nedeczky Gyula kereskedő 24 éves korában került a temető földjének vastag takarója alá. Tüdejének sorvasztó láza nyitott számára korán koporsófedelet. Az írás szerint fia mellé kívánkozott édesanyja : Nedeczky Imréné Reviczky Johanna, mikor az elmúlás útjára neki is rá kellett lépnie. Húsz tavaszt meg nem ért testtel jelentkezett idevaló lakosnak Kertész Erzsike. „Édesanyja állított szomorú szívvel" kőemléket leányának. A búcsúzkodás egyszerű, de léleksugallotta szavai maradtak hátra vigasztalásra ; Korán elszakított engem a halál. De nyugodj meg jó anyám az Ür Jézus szent akaratán s imádkozzál értem szívből igazán. — Külön sírkő őrködik a szülők : Kertész Imre és Mohácsi Erzsébet testének váza fölött. Egymás közelében nyugosznak, akik a vér jogán a család otthonában élték földi sorsuk egybefűzött napjait. Csonkká morzsolódott, a felismerhetetlenségig összevagdalt arcú kő szomszédságában, jobbra-balra dűlt kisebb-nagyobb keresztek karéjában magasfalú emlék világosodik felénk. Fehér színével úgy hat, mint szétbontott vitorlának nagy pillangószárnya a révbe csendesült sajkák kő árbocainak sűrű erdejében. Fekete vágású betűk komor vonalai vágnak bele a homlok kockáiba : Páva család. Gyakori látogatás eddig nem igen hasogatta a sír vastag fedelét. Páva János pihenni tért teste egymagában virraszt a halottak csendes szállásán. Földi sorsa munkálásának idején az ugart törte, melynek