Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - I. telekrész

29. gondos művelője volt. Felette s tanártár­sai felett is a hálás tanítványok kegyelete őrködik. Értük száll imájuk, akik itt a közös sorsban porladt szívükkel, néma ajkukkal a múló lét hirdetői. Az apró házak nincsenek messzire egy­mástól. Itt kis helyen is elférnek a szűkre szorított háztartások. Csak egy lépés és az orvos háza táján járunk. A hatalmas márvány névtábla Dr. Schwarzel Jó­zsef-et, Esztergom vármegye főorvosát emlegeti. Sziklay József neve vonja magára fi­gyelmünket. Egykor, polgármesteri tiszté­ben első polgára volt a városnak. 50 éves szolgálata során „a szigorú jellem, a ió szív és erős lélek" emberét tisztelték ben­na polgártársai. A negyvennyolcas szabad­ságharc leveretése után a város kapitá­nya, már a provizórium idején polgár­mestere. Most a közös temetőnek minden ideköltözöttel egyenlő jogú lakosa és birtokosa, Kakass Kálmán régi esztergomi csa­lád sarjadéka. A hivatalnoki pályán szép állomásokat futott. A királyi taná­csosság, a közalapítványi jogtanácsos­tisztség komolyan munkált élethivatá­sának beszédes bizonyítékai. Jó lelké­nek, nemes gondolkodásának volt jele az a bőkezű adomány, amellyel ritka módon volt tanárairól emlékezett meg. A sírbolt zárófedelének néhány sora szavakba nem foglalható bánatot zokog el. Az életének virágzó, huszonketted­szer nyíló tavaszában elköltözött hu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom